A lehelet változása akár súlyos betegséget is jelezhet

• Egészség
• 2026. március 6.

A rossz lehelet nem mindig a szájhigiénia hibája. Az acetonos vagy savanykás lehelet akár cukorbetegségre vagy gyomorfekélyre is utalhat.

A rossz lehelet nem mindig fogászati probléma

A kellemetlen szájszagot – orvosi nevén halitózist – legtöbbször fogászati problémákkal vagy hiányos szájhigiéniával hozzuk összefüggésbe. A legtöbb esetben valóban a szájüregben keresendő az ok. Előfordul azonban, hogy a háttérben nem fogászati, hanem belgyógyászati probléma áll.

Bizonyos betegségek esetén a szervezetben kóros anyagcseretermékek halmozódnak fel, amelyek a vérkeringésen keresztül a tüdőbe jutnak. Kilégzéskor ezek az anyagok jellegzetes szagot adhatnak a leheletnek.

Éppen ezért a tartós, szokatlan vagy megmagyarázhatatlan szájszagot nem érdemes félvállról venni, különösen akkor, ha más tünetekkel együtt jelentkezik.

Acetonos lehelet és cukorbetegség

Az egyik legjellegzetesebb figyelmeztető jel az édeskés, gyümölcsös vagy acetonos lehelet, amely bizonyos esetekben cukorbetegséghez kapcsolódhat.

A cukorbetegség krónikus anyagcsere-betegség, amely során a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja megfelelően felhasználni azt. Kezelés nélkül – különösen 1-es típusú cukorbetegség esetén – kialakulhat az úgynevezett diabéteszes ketoacidózis, amely súlyos, akár életveszélyes állapot.

Ebben a helyzetben a sejtek nem jutnak elegendő glükózhoz, ezért a szervezet zsírbontással próbál energiához jutni. A folyamat során ketontestek keletkeznek, amelyek közé az aceton is tartozik. Ez az anyag a véráramon keresztül a tüdőbe kerül, majd kilégzéskor távozik.

A jellegzetes szag gyakran a környezet számára is feltűnő lehet.

Az acetonos lehelet mellett sokszor más tünetek is megjelennek, például fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fáradtság vagy hányinger. Súlyosabb esetben mély és szapora légzés, hasi fájdalom is jelentkezhet.

A diabéteszes ketoacidózis sürgősségi állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel. Ha valaki tartósan édeskés vagy acetonos leheletet tapasztal, különösen egyéb panaszokkal együtt, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

A cukorbetegség korai felismerése és kezelése – életmódváltással, inzulinnal vagy más vércukorszint-csökkentő terápiával – segíthet megelőzni a súlyos szövődményeket.

Savanykás lehelet és gyomorfekély

A tartós rossz lehelet mögött emésztőrendszeri probléma is állhat. Ilyen lehet például a gyomorfekély, amely a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáján kialakuló seb.

A betegség leggyakrabban Helicobacter pylori fertőzés, illetve bizonyos gyógyszerek – például nem szteroid gyulladáscsökkentők – tartós szedése miatt alakul ki.

A sérült nyálkahártyát a savas gyomortartalom folyamatosan irritálja, ami gyulladást és fájdalmat okozhat. Bár a gyomorfekély nem minden esetben jár rossz lehelettel, bizonyos helyzetekben savanykás vagy tojásszagú szájszag is megjelenhet.

A jelenség hátterében részben a megváltozott gyomorsavtermelés, részben pedig a baktériumok anyagcseretermékei állhatnak.

A panasz gyakran együtt jelentkezik puffadással, böfögéssel vagy égő jellegű gyomortáji fájdalommal, amely étkezéstől függően erősödhet vagy enyhülhet. Előfordulhat étvágytalanság, fogyás vagy hányinger is. Súlyosabb esetben véres vagy fekete széklet is megjelenhet, ami már komoly figyelmeztető jel.

A kezeletlen gyomorfekély vérzéshez vagy perforációhoz vezethet, ezért gyanú esetén fontos a gasztroenterológiai kivizsgálás. A kezelés általában savcsökkentő gyógyszerekkel, valamint Helicobacter pylori fertőzés esetén antibiotikumokkal történik.

A megfelelő terápia nemcsak a fájdalmat csökkentheti, hanem a kellemetlen lehelet megszűnéséhez is hozzájárulhat.

Forrás: hazipatika.com