Kigyógyultak a cukorbetegségből – egy új módszer áttörést hozhat

• Egészség, Jó hírek
• 2026. április 7.

Kutatók egereken sikeresen teszteltek egy új módszert, amely kíméletesebbé teszi a hasnyálmirigy sejtjeinek beültetését.

Az 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása terén ez hatalmas lépés, hiszen a betegeknek eddig életük végéig erős immunrendszer-elnyomó gyógyszereket kellett szedniük.

A tudósok már évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása valósággá váljon. Ennél a betegségnél a szervezet saját immunrendszere tévedésből megtámadja a hasnyálmirigy sejtjeit. Emiatt a vércukorszint vészesen megemelkedik, ami megfelelő ellátás nélkül végzetes is lehet, így a betegek életük végéig inzulinos kezelésre szorulnak. Az eddigi sejtbeültetéseknél rendkívül erős gyógyszereket kellett alkalmazni, hogy a szervezet ne lökje ki az idegen szöveteket – írja a Live Science.

Hogyan lehetséges az 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása a jövőben?

A legújabb kutatás során a szakemberek egy kevert immunrendszer kialakításával kísérleteztek. Ez a különleges eljárás a donor és a befogadó immunrendszerének elemeit ötvözi. Az eredmények szerint az egerek így hosszú távú gyógyszeres elnyomás nélkül is sikeresen befogadták az új sejteket.

A siker titka egy kombinált őssejtterápia, amelynél a csontvelői őssejtek és az inzulintermelő sejtek is ugyanattól a donortól származnak.

Az új őssejtek szinte „megtanítják” a befogadó szervezetét arra, hogy sajátjaként tolerálja a beültetett szöveteket. Ezzel párhuzamosan pedig elpusztítják azokat a sejteket, amelyek az autoimmun támadásért felelősek lennének.

Kíméletesebb eljárás, amely valódi orvosi áttörés lehet

Korábban a befogadó immunrendszerének teljes lecserélése drasztikus kemoterápiát és sugárkezelést igényelt, ami hetekre teljesen védtelenné tette a szervezetet a fertőzésekkel szemben. A Stanford Egyetem kutatói azonban egy sokkal kíméletesebb, mindössze 12 napos folyamatot dolgoztak ki.

A módszer antitesteket, alacsony dózisú sugárzást, valamint egy baricitinib nevű gyógyszert alkalmaz. Ez a megközelítés nem pusztítja el teljesen a beteg saját őssejtjeit, csupán helyet csinál a donor sejtjeinek. Ráadásul csak addig némítja el az immunrendszert, amíg az új sejtek biztonságosan megtapadnak.

A kísérleti egerek a beavatkozás után húsz héttel is megfelelően termeltek inzulint, és a beültetett szövet egyáltalán nem lökődött ki.

Kihívások az emberi alkalmazás előtt

Bár az eredmények rendkívül biztatóak, a szakértők szerint még rengeteg kutatásra van szükség a klinikai alkalmazásig.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egereknél hatásos antitestek egy része embereknél még nem rendelkezik engedélyezett megfelelővel.
További gyakorlati nehézség, hogy a kezeléshez ugyanattól a donortól származó csontvelőre és inzulintermelő sejtekre van egyszerre szükség, utóbbiakból azonban eleve nagy hiány van.

A legkomolyabb kihívást a kevert immunrendszer kényes egyensúlyának hosszú távú fenntartása jelenti. Ami ugyanis az egereknél egy-két évig kiválóan működik, azt az embereknél évtizedekig kellene stabilan tartani. Ha ez az egyensúly felborul, a beültetett sejtek elpusztulhatnak, vagy akár egy veszélyes kilökődési reakció is beindulhat a szervezetben.

Forrás: Origo