Miért nő a cukorbetegek száma Magyarországon?

• Egészség, Jó hírek
• 2026. március 7.

Bár nincs kifejezetten „magyar” rizikófaktor, hazánkban gyakoribb a mozgásszegény életmód, sok esetben magasabb a napi kalóriabevitel, nagyobb a túlsúlyos és elhízott emberek aránya, és a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlenebb alkoholfogyasztási szokások is hozzájárulhatnak a kockázat növekedéséhez.

A 2-es típusú cukorbetegség akár évekig is jelen lehet a szervezetben úgy, hogy semmilyen panaszt nem okoz. Gyakran „csendben” alakul ki, miközben már károsíthatja az ereket, a vesét vagy a szemet. Magyarországon ráadásul nemcsak a diagnosztizált esetek száma nő, hanem a betegség egyre fiatalabb korosztályokat érint.

Az OECD 2025-ös jelentése szerint az összes hazai haláleset 2,4 százalékát a cukorbetegség okozza. Az Affidea Magyarország szakértője szerint a rendszeres, célzott szűrés kulcsszerepet játszik abban, hogy a diabétesz még a súlyos szövődmények kialakulása előtt felismerhető legyen.

Milyen típusai vannak a cukorbetegségnek?

A KSH legfrissebb adatai szerint már több mint 1,1 millió felnőtt és mintegy 5000 gyermek él cukorbetegséggel Magyarországon, többségük 2-es típusú diabéteszes.

A cukorbetegség hátterében az inzulin nevű hormon működési zavara áll. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli, feladata pedig az, hogy segítse a vérben lévő glükóz bejutását a sejtekbe, ahol az energiaként hasznosul. Ha az inzulin mennyisége nem elegendő, vagy a sejtek nem reagálnak rá megfelelően, a vércukorszint megemelkedik, ami hosszú távon károsítja a szervezetet.

A cukorbetegségnek két fő típusa ismert.

Az 1-es típusú diabétesz autoimmun eredetű betegség, amelyben a szervezet immunrendszere elpusztítja az inzulintermelő sejteket, így a szervezet nem képes elegendő inzulint előállítani. Ez leggyakrabban gyermek- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, és élethosszig tartó inzulinpótlást igényel.

A 2-es típusú diabétesz ezzel szemben jellemzően felnőttkorban alakul ki, és kialakulásában meghatározó szerepet játszik az inzulinrezisztencia, amikor a sejtek egyre kevésbé érzékenyek az inzulin hatására. A hasnyálmirigy egy ideig fokozott inzulintermeléssel próbálja ellensúlyozni ezt az állapotot, ám idővel kimerülhet, ami tartósan magas vércukorszinthez vezet.

„A 2-es típusú cukorbetegség sokáig szinte észrevétlenül zajlik. Gyakran évek telnek el az első anyagcsere-eltérések és a diagnózis között. Amikor a klasszikus tünetek – fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fáradékonyság, homályos látás, lassabb sebgyógyulás – megjelennek, sok esetben már tartósan 10 mmol/l feletti éhgyomri vércukorértékeket mérünk (a normál érték körülbelül 3,9–5,5 mmol/l), és nem ritka, hogy szövődmények is fennállnak. A betegséget gyakran már a szem, a vese, az idegrendszer vagy a szív- és érrendszer érintettségével együtt ismerik fel. Ezért kulcsfontosságú a rendszeres, célzott szűrés, különösen azoknál, akiknél túlsúly, mozgásszegény életmód vagy családi érintettség áll fenn” – hangsúlyozza Dr. Szűcs Mónika, az Affidea Magyarország belgyógyász-diabetológus szakorvosa.

Egyre több fiatalt érint

Az elmúlt 5–10 évben Magyarországon folyamatosan emelkedett a diagnosztizált cukorbetegek száma. A KSH adatai alapján a felnőtt népességben a cukorbetegek előfordulási gyakorisága több mint kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben.

2001 és 2023 között tízezer lakosra vetítve 585-ről 1462-re emelkedett a cukorbetegek száma.

Ennek hátterében egyrészt a tényleges előfordulás növekedése, másrészt az áll, hogy egyre több eset derül ki szűrések vagy rutinvizsgálatok során. A szakemberek ugyanakkor egyértelműen látják, hogy a 2-es típusú diabétesz ma már nem kizárólag az idősebb korosztály betegsége.

A legdinamikusabb növekedés a 40–60 év közöttiek körében figyelhető meg, ugyanakkor egyre több fiatal felnőttnél is diagnosztizálják a betegséget.

A tendencia szoros összefüggésben áll az életmódbeli változásokkal. Bár nincs kifejezetten „magyar” kockázati tényező, hazánkban gyakoribb a mozgásszegény életmód, sok esetben magasabb a kalóriabevitel, nagyobb az elhízás aránya, és a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlenebb alkoholfogyasztási szokások is növelhetik a kockázatot.

Az OECD 2025-ös jelentése szerint ezek az életmódbeli és környezeti kockázati tényezők a magyarországi halálozások mintegy 35 százalékához járulnak hozzá, míg az összes haláleset 2,4 százalékáért közvetlenül a cukorbetegség felelős.

A nemek között is megfigyelhető különbség: a betegség kissé gyakoribb a férfiaknál, különösen a középkorúaknál. Nőknél sok esetben később ismerik fel a betegséget, részben azért, mert a kezdeti tünetek kevésbé jellegzetesek.

A terhességi cukorbetegség külön figyelmet érdemel, mivel bár átmeneti állapot, a későbbi években jelentősen növeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Hogyan lehet kezelni a cukorbetegséget?

A diagnózis egyszerű laborvizsgálatokkal – vércukor- és HbA1c-meghatározással – felállítható, sok esetben már egy rutinszerű szűrés során, még a panaszok megjelenése előtt.

A HbA1c (glikált hemoglobin) egy olyan laborérték, amely megmutatja, hogy az elmúlt 2–3 hónapban átlagosan milyen mértékben volt jelen a vérben a glükóz. Mivel a vörösvértestekhez kötődött cukor mennyiségét méri, hosszabb távú képet ad a vércukorszint alakulásáról, és nemcsak a diagnózis felállításában, hanem a kezelés eredményességének követésében is fontos szerepet játszik.

Az időben felismert diabétesz ma már jól kezelhető, és a terápia egyre inkább személyre szabott.

Az életmódváltás – megfelelő étrend, rendszeres mozgás és testsúlykontroll – minden esetben alapvető, amelyet korszerű gyógyszeres kezelések egészíthetnek ki.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében ma már olyan készítmények is elérhetők, amelyek nemcsak a vércukorszintet csökkentik, hanem kedvezően hatnak a testsúlyra és a szív- és érrendszeri kockázatra is.

Az 1-es típusú diabétesz esetében az inzulinpótlás jelenti az alapkezelést, modern készítményekkel és szükség esetén inzulinpumpa alkalmazásával.

Az Affidea Magyarország átfogó megközelítéssel támogatja a cukorbetegség szűrését, felismerését és nyomon követését. A rendszeres laborvizsgálatok és a tudatos egészségmegőrzés hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a betegség még a súlyos szövődmények kialakulása előtt felismerhető és kezelhető legyen.

Forrás: Egészségkalauz