10 gyakori tévhit a cukorbetegségről

• Egészség, Jó hírek
• 2025. november 16.

Hiába internet, hiába az ismeretterjesztés, hiába beszélünk róla sokat, még mindig tévképzetek élnek sok ember fejében a cukorbetegségről.

1. „A 2-es típusú cukorbetegség jobb, mint az 1-es.”
„Sokszor hallom azt a mondatot, hogy van egy kis kettes típusú diabéteszem. Ilyen, hogy kis diabétesz, nem létezik – csak diabétesz van. A 2-es típusú cukorbetegséget éppolyan komolyan kell venni, mint az 1-es típust, és időben el kell kezdeni a kezelést” – hívja fel a figyelmet Dr. Pap Krisztina endokrinológus, diabetológus.

Sokan gondolják tévesen, hogy a 2-es típus „enyhébb”, mert nem mindig igényel inzulinpótlást. Ez azonban félrevezető. A két betegség kialakulása eltérő, de mindkettő komoly, krónikus állapot, amely életmódváltást és rendszeres orvosi kontrollt igényel.

Az 1-es típusú diabétesz autoimmun eredetű, a szervezet nem termel inzulint, ezért életreszóló inzulinpótlás szükséges. A 2-es típusú diabétesz kezdetben sokszor tünetmentes, de kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet. Kialakulásában szerepe van a genetikának, de az életmód döntő tényező: a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, az elhízás, a stressz mind hozzájárulhatnak.

2. „Cukorbeteg csak az elhízott ember lehet.”
Ez egy tartós tévhit. Az 1-es típusú cukorbetegségnek semmi köze a testsúlyhoz, de a 2-es típusú is kialakulhat normál testalkatú, sőt vékony embereknél is.

Bár az elhízás valóban kiemelt rizikófaktor, a 2-es típusú diabétesz egy összetett anyagcserezavar, amelyben a genetika, a mozgásszegény életmód, az étkezési szokások, a stressz és a kor is szerepet játszanak. Egy vékony, de egészségtelenül étkező, keveset mozgó ember éppúgy érintett lehet.

3. „Aki sok édességet eszik, cukorbeteg lesz.”
Önmagában ez nem igaz. Az édesség túlzott fogyasztása önmagában nem vált ki diabéteszt – az 1-es típusnál pedig teljesen független az étkezéstől. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata azonban nő, ha valaki huzamosan túl sok cukrot fogyaszt, elhízik, és emellé még más életmódbeli tényezők is társulnak.

4. „Ha a családomban nem volt cukorbeteg, én sem leszek az.”
Ez sajnos nem igaz. Bár a genetikának van szerepe, a diabétesz bármelyik generációban megjelenhet – különösen, ha az életmódbeli körülmények kedveznek neki. Az ülő életmód, a helytelen táplálkozás és a túlsúly önmagukban is elegendőek lehetnek a betegség kialakulásához.

5. „Ha gyógyszert szedek, nem kell odafigyelnem az életmódomra.”
A diabétesz kezelésének három pillére: a megfelelő étrend, a rendszeres mozgás és a gyógyszeres vagy inzulinterápia. Ezek egymást egészítik ki – egyik sem működik a másik kettő nélkül. Ha valaki csak gyógyszert szed, de nem változtat az életmódján, a rossz anyagcsere előbb-utóbb súlyos szövődményekhez vezethet: látásromláshoz, vesekárosodáshoz, idegkárosodáshoz, nem gyógyuló sebekhez és akár amputációhoz is. A szív- és érrendszeri kockázatok pedig drámaian megnőnek.

6. „A cukorbetegség nem olyan betegség, amibe bele lehet halni.”
Közvetlenül valóban nem fáj és nem „érződik”, de a kezeletlen diabétesz hosszú távon számtalan módon lehet életveszélyes. A szövődmények – szívinfarktus, stroke, veseelégtelenség, vérkeringési zavarok – a vezető halálokok közé tartoznak.

7. „Cukorbetegként nem lehet sportolni.”
Éppen ellenkezőleg: a sport az egyik legjobb „gyógyszer”.
Mozgás közben az izmok energiaként glükózt használnak, így természetes módon csökkentik a vércukorszintet, javítják az inzulinérzékenységet, és segítenek elkerülni az ingadozásokat.

A rendszeres testmozgás már 5–7% testsúlycsökkentéssel is jelentősen javíthatja az anyagcserét – akár gyógyszer nélkül is. A sport nem csak intenzív edzés lehet: már egy étkezés utáni séta is sokat számít.

8. „A cukorbeteg nem ehet cukrot.”
Ehet – csak észszerű keretek között.
A lényeg a napi szénhidrátmennyiség, a glikémiás index és az, hogy az adott étel hogyan illeszkedik a személyre szabott étrendbe. A cukor nem „méreg”, de számolni kell vele, és be kell építeni a napi keretbe.

9. „A cukorbetegeknek tilos a gyümölcs.”
Ez sem igaz. A gyümölcsök fogyasztása ajánlott, csak oda kell figyelni a mennyiségre és a gyümölcsök glikémiás indexére. Az alma vagy a bogyós gyümölcsök lassabban, míg a banán vagy a szőlő gyorsabban emelik a vércukorszintet. A rostok és a fehérjék lassítják a felszívódást, ezért jó ötlet például dióval vagy mandulával együtt fogyasztani őket.

10. „Az 1-es típusú cukorbetegség csak gyerekeknél alakul ki.”
Tévedés. Bár gyakran fiatalkorban diagnosztizálják, felnőtteknél is megjelenhet. A felnőttkorban kialakuló autoimmun diabéteszt LADA-nak nevezik (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). A kor nem döntő tényező – az autoimmun folyamat beindulása a meghatározó.

Forrás: WMN