A gyermekkori cukorbetegség rejtett terheit is vizsgálták a szegedi kutatók

Megosztás:
Fotó: Freepik

A gyermekkori cukorbetegség a családokra is jelentős terhet róhat. Szegedi kutatók a kezelés eddig kevéssé látható költségeit vizsgálták.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azt vizsgálták, milyen terheket jelent a gyermekkori cukorbetegség ellátása a családok számára. Az általuk kidolgozott módszer szerint ezek a terhek magasabbak lehetnek a korábban becsültnél, mivel a kezelés elvégzéséhez szükséges háztartási munkát is figyelembe veszik.

A Current Diabetes Reports című folyóiratban megjelent tanulmányt Tesch Zsanett és Buzás Norbert, az egyetem egészség-gazdaságtani intézetének kutatói jegyzik. A cikk egyik fontos megállapítása, hogy a gyermekkori cukorbetegség kezelésének értékelésekor önmagában nem elég a rendelkezésre álló eszközök klinikai hatékonyságát és hozzáférhetőségét vizsgálni.

A család rendelkezésére álló időe, digitális kompetenciája, szervezési kapacitása, valamint a társadalmi és intézményi támogatás is meghatározza, hogy a technológiai újítások mennyire alkalmazhatók fenntarthatóan és eredményesen.

A kutatók által kidolgozott módszer ezért olyan szemléletet kínál, amelyben a jövőbeli egészség-gazdaságtani és betegközpontú vizsgálatok során a családok eddig kevéssé látható „megvalósítási költségei” is megjelenhetnek.

A mindennapi kezelés is jelentős erőforrást igényel

A kutatók szerint a betegség gazdasági és társadalmi következményeit a hagyományos költségmodellek nem képesek teljes mértékben megragadni. A közvetlen egészségügyi kiadások, a gyógyszerek és eszközök költségei, valamint a munkából kieső idő mellett a mindennapi betegmenedzsment is jelentős, nehezebben számszerűsíthető erőforrásokat igényel.

A korszerű technológiák, például a folyamatos vércukorszintmérés, az inzulinpumpák, az automatizált inzulinadagoló rendszerek és a távmonitorozást lehetővé tevő digitális alkalmazások jelentősen javíthatják a biztonságot.

Az alkalmazásuk ugyanakkor új családi erőforrásokat is szükségessé tesz. Ide tartozik a megfelelő digitális infrastruktúra, a technikai ismeretek megszerzése, a folyamatos adatértelmezés és problémamegoldás, valamint a jelentős időráfordítás.

A technológia puszta hozzáférhetősége vagy finanszírozása ezért önmagában nem garantálja annak fenntartható és hatékony használatát.

Három szinten vizsgálnák a betegség terhét

A szerzők ennek megragadására új módszert vezettek be, amely három szinten értelmezi a betegségterhet. Az első a hagyományosan mérhető klinikai és finanszírozási költségeket jelenti. A második a kezelés mindennapi megvalósításához szükséges háztartási erőforrásokat foglalja magában, míg a harmadik az ezekből kialakuló tényleges családi életminőség- és működésbeli következményeket vizsgálja.

A második szint öt, egymással összefüggő területet foglal magában. Ezek közé tartozik a táplálkozáshoz és életmódhoz való alkalmazkodás, a nem vagy csak részben támogatott fogyóeszközök és tartozékok költsége, a digitális infrastruktúra és digitális egészségműveltség, az idő-, figyelem- és döntési teher, valamint az oktatási, szabadidős és munkahelyi koordináció.

Ezek együtt jelentős terhet jelenthetnek a családok számára, még akkor is, ha külön-külön egyik tényező sem tekinthető kiemelkedőnek.

Különösen fontos a szülők szerepe. Az inzulinadagolás felügyelete, az éjszakai vércukor-ellenőrzés, a hipoglikémia megelőzése, az iskolával való kapcsolattartás és a technológiai eszközök kezelése egyaránt jelentős időbeli, kognitív és pszichés kapacitást igényelhet.

A szegedi kutatók szerint ezeknek a mindennapi feladatoknak a figyelembevétele pontosabb képet adhat arról, hogy valójában mekkora terhet jelent a gyermekkori cukorbetegség kezelése a családok számára.

Forrás: MTI

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük