A vakság leggyakoribb oka a cukorbetegség

Megosztás:
Fotó: Freepik

A diabétesz a felnőtt lakosság körében a fejlett világban a látásromlás és a vakság leggyakoribb, megelőzhető oka.

Miért veszélyes a cukorbetegség a szemre?

Cukorbetegség esetén nemcsak az életmód, hanem a korábbi szokások tudatos újragondolása is elengedhetetlen, különösen a szemészeti szövődmények megelőzése érdekében. A diabétesz alattomos betegség: sokáig nem okoz látványos panaszokat, miközben a tartósan magas vércukorszint fokozatosan károsítja az idegeket és az érrendszert. Kezdetben több szerv is érintett lehet, ám jelentős funkcióromlás nélkül – ezért is veszélyes a „csak egy kis cukrom van” hozzáállás.

A szénhidrátháztartás felborulása a szem minden részére hatással van, a szemhéjtól egészen az ideghártyáig. Diabétesz esetén csökken a szervezet védekezőképessége, az immunrendszer lassabban reagál, így gyakoribbá válik a szemhéjgyulladás, az árpa, és romlik a sebgyógyulás is. A szaruhártya apró sérülései nehezebben gyógyulnak, súlyosabb esetben akár fekély is kialakulhat.

A cukorbetegség és a látásromlás kapcsolata

A megemelkedett vércukorszint hatására a glükóz bejut a szemlencsébe, ahol megzavarja annak anyagcseréjét. Ennek következtében a lencse vizet köt meg, megduzzadhat, elszürkülhet, vagyis szürkehályog (katarakta) alakulhat ki. Bár ez nem kizárólag diabéteszeseknél fordul elő, cukorbetegeknél fiatalabb életkorban jelentkezik, gyorsabban romlik, és gyakran mindkét szemet érinti.

Amennyiben a keringési zavar a látóidegeket károsítja, látótérkiesés jelentkezhet. Ha a külső szemizmokat irányító idegek érintettek, a panasz kettős látás, kancsalság vagy olvasási nehézség formájában jelentkezhet.

A legsúlyosabb, látást leginkább veszélyeztető szövődmény azonban az ideghártyát érintő elváltozás, az úgynevezett diabéteszes retinopátia. Ennek alapja a retina hajszálereinek károsodása, ami előrehaladott állapotban üvegtesti vérzést, zöldhályogot (glaukómát), sőt akár retinaleválást is okozhat. Húsz–harminc éve fennálló cukorbetegség esetén az ideghártya károsodása az esetek akár 95 százalékában kialakul.

Hogyan előzhető meg a látásromlás?

A megelőzés alapja minden esetben a stabil vércukorszint beállítása. A látásromlás legfontosabb kockázati tényezője a hosszú ideje fennálló, rosszul kezelt diabétesz. Szükség esetén a tablettás kezelésről inzulinra kell áttérni – ez okozhat átmeneti látásromlást, de hosszú távon kifejezetten kedvező hatású.

A nem megfelelő vércukorszint mellett további kockázatot jelent a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, a vérszegénység, az elhízás és a vesebetegség. Az életmód is kulcsszerepet játszik: a rendszeres mozgás, az átgondolt táplálkozás és a kiegyensúlyozott életvitel mind hozzájárulnak a szövődmények megelőzéséhez. Különösen fontos az alkohol kerülése: kutatások szerint a napi két egység alkoholt fogyasztó cukorbetegeknél 50 százalékkal magasabb a vakság kockázata.

A rendszeres szemészeti szűrővizsgálat elengedhetetlen, hiszen a szemfenéki eltérések sokszor panaszmentesen alakulnak ki, de időben felismerve jól kezelhetők.

Mit lehet tenni a szemészeti szövődmények ellen?

Cukorbetegség esetén soha nem szabad lemondani a látás megőrzéséről, még minimális látás esetén sem. Ugyanakkor tudni kell, hogy a betegség lefolyása kiszámíthatatlan: előfordulhat gyors romlás, de akár hosszú ideig stabil állapot is.

A terápia alapja mindig a megfelelő vércukorszint, enélkül a kezelések hatása átmeneti vagy eredménytelen. A diabétesz gondozása orvosi kezelésből és életmódterápiából áll, amelyet szükség esetén szemészeti beavatkozások egészítenek ki.

Ilyenek lehetnek a gyógyszeres kezelések, amelyek csökkentik a vizenyőt és elősegítik a vérzések felszívódását, a lézerkezelések, amelyekkel a kóros erek lezárhatók, illetve súlyosabb esetekben a szemészeti műtétek, amelyek célja a további károsodások megelőzése és a látás megőrzése.

Forrás: WEBBeteg

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük