Cukorbeteg gyerekek a Szigetköz szívében – ahol a közösség gyógyít

Megosztás:
Forrás: diabetes.hu

A Szigetközben mindenki egyenlő: cukorbeteg gyerekek és felnőttek élményei, barátságai és inspiráló történetei egy nyári táborból.

A Szigetköz – természeti adottságai, állat- és növényvilága miatt – maga a csoda. A vadregényes táj sokak szívét rabul ejti, és ez történt a győri cukorbeteg gyerekekkel is a nyáron.

Az idei tábor különösen sportosra sikeredett, pedig a résztvevők között sok volt a 7–10 év közötti gyermek. A szervezők büszkék voltak rájuk, hiszen példamutatóan, sisakban, a szabályokat betartva, mindenféle gond nélkül tekertek el a Mosonmagyaróvári Hallépcsőhöz, majd másnap borulás nélkül járták meg a Zátonyi-Dunát.

A tábor idén egy másik okból is különleges volt! Csatlakozott hozzájuk a felnőttgondozóból egy 30 éves fiatalember, Nagy Márton, aki másfél éve diabéteszes. Ő eddig nehezen találta meg a helyét a világban, és nem talált olyan közösséget, ahol igazán otthon érezhetné magát.

A szervezők szerint azonban a leghitelesebben mindig a résztvevők mesélik el a történetüket – így most a gyermekek és Márton élménybeszámolóiból idéznek.

„Hamar találtam barátokat is”

Egy kisgyermek elmondta, hogy bár eleinte félt a tábortól, hiszen még soha nem töltött ennyi napot a szülei nélkül, hamar barátokra talált. Az első nap a Mosonmagyaróvári Futura tudományos játszóházba látogattak, ami a táborozók egyik kedvenc helye lett. A következő napokban kajakoztak, bicikliztek, és sokat nevettek együtt.

A gyerekek arról is meséltek, hogy a táborban minden este közösen vacsoráztak, jókat ettek – a gyümölcsleves, a tarhonyás hús és a dinnye volt a favorit. Az éjszakai nyugalomra Krisztina néni vigyázott, és sokaknak ez volt az első alkalom, hogy önállóan adták be az inzulint.

„30 évesen a gyerekek között”

Nagy Márton elmondta, hogy a táborban mindenki kedvesen fogadta, és rögtön érezte: itt jó helyen van. Részt vett a gyerekek programjaiban, kerékpártúrán, edukációs foglalkozásokon és közös játékokon. A diabéteszről, az inzulinpumpáról és az életmódváltásról is sokat tanult.

Bár munkája miatt egy napra haza kellett utaznia, munka után visszatért a táborba – annyira jól érezte magát a közösségben. Hálás volt azért, hogy ilyen támogató, elfogadó és segítőkész emberek között lehetett, és a tábor élményei segítettek neki abban, hogy a cukorbetegséghez való viszonyát pozitívabb szemmel lássa.

A Szigetköz szívében eltöltött napok nemcsak élményeket, hanem barátságokat és erőt is adtak – bizonyítva, hogy egy támogató közösségben a diabétesz nem korlát, hanem összekötő kapocs lehet.

Forrás: diabetes.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük