Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia? Ez a különbség a kettő között

• Egészség, Jó hírek
• 2025. október 30.
• 46

Sokan beszélünk inzulinrezisztenciáról és cukorbetegségről, mégis gyakran összekeverjük a kettőt. Pedig orvosi szempontból fontos különbség van köztük – és ennek megértése akár évekkel előzheti meg a baj kialakulását.

Ha tisztában vagyunk azzal, mi zajlik a testünkben, időben közbe tudunk lépni. Néha elég egy vérvétel, néhány életmódbeli változtatás vagy egy szakemberrel való konzultáció ahhoz, hogy még visszafordítható legyen a folyamat.

Ebben segít nekünk dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ diabetológus főorvosa.

Inzulinrezisztencia (IR)

Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobája. Ilyenkor a test sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulinra – arra a hormonra, amelyet a hasnyálmirigy termel, és amely segíti a glükózt, hogy a vérből a sejtekbe jusson és energiává alakuljon.

Az inzulin úgy működik, mint egy kulcs a sejtek ajtajához. Ha a sejtek „ellenállnak”, a kulcs nem nyit rendesen: a cukor a vérben marad. A szervezet ezt úgy próbálja ellensúlyozni, hogy egyre több inzulint termel. Egy ideig ez fenntartja a látszólag normális vércukorszintet, de a háttérben a hasnyálmirigy folyamatosan túlterhelten dolgozik, és idővel kimerülhet.

Kettes típusú cukorbetegség

A kettes típusú diabétesz akkor alakul ki, amikor ez az egyensúly végleg felborul. A hasnyálmirigy már nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a sejtek ellenállása olyan erős, hogy a vércukorszint tartósan magas marad.

A tartósan magas vércukor hosszú távon károsítja:

• az ereket,

• az idegeket,

• a szemet,

• és a vesét.

Ezért a cukorbetegség nem pusztán „cukorprobléma”, hanem az egész szervezetet érintő érrendszeri betegség.

Tünetek – amiket sokszor nem veszünk komolyan

Az inzulinrezisztencia évekig is fennállhat, mielőtt cukorbetegség alakul ki. Ez idő alatt a tünetek alattomosak lehetnek:

• fáradékonyság,

• hirtelen édességvágy,

• koncentrációs nehézség,

• hasi hízás, makacs kilók,

• hangulatingadozás.

Sokan ezeket a stressznek, túlterheltségnek vagy kevés alvásnak tulajdonítják – mondja dr. Mező Izabella.

Mit tehetünk?

A jó hír: ebben a szakaszban még sokat lehet tenni.

• rendszeres mozgás,

• finomított cukroktól mentes, kiegyensúlyozott étrend,

• elegendő pihenés

már önmagában látványosan javíthatják az inzulinérzékenységet.

A legfontosabb lépés azonban a pontos diagnózis. Ehhez az orvos:

• vércukor- és inzulinszintet,

• HbA1c értéket,

• valamint terheléses cukorvizsgálatot kér.

Ezek mutatják meg, hol tart éppen a szervezetünk: inzulinrezisztencia, prediabétesz vagy már cukorbetegség áll-e fenn.

Összefoglalva

• Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség korai figyelmeztető jele.

• A cukorbetegség az inzulinrezisztencia elhanyagolásából alakul ki.

• Tünetek lehetnek: fáradtság, édesség utáni sóvárgás, koncentrációs gondok, hasi hízás.

• A diagnózis laborvizsgálatokkal és szakorvosi konzultációval történik.

• Korai felismeréssel és életmódváltással az inzulinrezisztencia gyakran visszafordítható.

Forrás: Egészségkalauz, Mentaház