Édesítőszerek a diétában – Mikor lehet jó alternatíva a cukor helyett?

• Egészség
• 2026. július 27.

Az EFSA szerint az engedélyezett édesítőszerek biztonságosan fogyaszthatók az ajánlott napi beviteli mennyiségen belül.

Bizonyos anyagcsere-betegségek esetén a cukor mennyiségének csökkentése fontos része a kezelésnek. Ilyenkor sokan fordulnak energiamentes édesítőszerekhez, amelyek édes ízt adnak az ételeknek és italoknak anélkül, hogy jelentősen növelnék a kalória- vagy szénhidráttartalmukat. A szakemberek szerint azonban ezek sem csodaszerek, hanem egy tudatos étrend részei lehetnek.

Mikor lehet hasznos az édesítőszerek használata?

Elhízás, cukorbetegség, prediabétesz, inzulinrezisztencia (IR) vagy PCOS esetén gyakran szükség van az energiabevitel és a gyorsan felszívódó szénhidrátok csökkentésére. Mivel a hagyományos cukor gyors vércukorszint-emelkedést okozhat, sok esetben előnyösebb lehet energiamentes édesítőszerekkel helyettesíteni.

Ezek az úgynevezett intenzív édesítőszerek akár több százszor édesebbek is lehetnek a kristálycukornál, ezért nagyon kis mennyiség is elegendő belőlük. Nem emelik meg a vércukorszintet, energiatartalmuk pedig elhanyagolható.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy önmagában a cukor édesítőszerre cserélése nem oldja meg a túlsúly vagy az egészségtelen életmód problémáját. A kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás továbbra is alapvető szerepet játszik az egészség megőrzésében.

Nem minden cukorhelyettesítő ugyanaz

Sokan összekeverik az intenzív édesítőszereket és a cukoralkoholokat, pedig a két csoport között fontos különbségek vannak.

Az intenzív édesítőszerek közé tartozik többek között az aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K, a szukralóz és a szteviol-glikozidok. Ezekből nagyon kis mennyiség is elegendő az édes íz eléréséhez.

A cukoralkoholok, például a xilit, az eritrit, a szorbit vagy a maltit ezzel szemben bizonyos mennyiségű energiát is tartalmaznak. Többségük részben szívódik fel, ezért nagyobb mennyiségben puffadást vagy hasmenést is okozhat. Ugyanakkor sütésnél gyakran előnyösebbek, mert nemcsak édesítenek, hanem a cukor térfogatát is pótolják.

Mennyire biztonságosak?

Az édesítőszerek biztonságosságát évek óta kutatják. Egyes anyagokkal, például az aszpartámmal, a szacharinnal vagy a ciklamáttal kapcsolatban korábban felmerültek aggályok, azonban emberen végzett vizsgálatok nem igazolták egyértelműen, hogy a megengedett mennyiségben fogyasztva daganatkeltő hatásuk lenne.

Az Egészségügyi Világszervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az aszpartámot a 2B kategóriába, vagyis a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szokásos fogyasztás mellett bizonyítottan veszélyes lenne.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jelenlegi álláspontja szerint az aszpartám az ajánlott napi beviteli értéken belül biztonságosan fogyasztható. Kivételt képeznek a fenilketonuriában (PKU) szenvedők, akik számára az aszpartám fogyasztása nem ajánlott.

A szteviol-glikozidokkal kapcsolatban is történtek vizsgálatok, de jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az engedélyezett mennyiségben fogyasztva egészségkárosító hatásuk lenne.

Mit mondanak a hivatalos ajánlások?

Az EFSA szerint az Európai Unióban engedélyezett édesítőszerek a meghatározott napi beviteli határértékeken belül biztonságosan alkalmazhatók, így cukorbetegek, prediabéteszben vagy inzulinrezisztenciában élők étrendjében is helyet kaphatnak.

A WHO ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az édesítőszerek hosszú távú, kizárólag fogyókúrás célú alkalmazása önmagában nem tekinthető hatékony testsúlycsökkentő módszernek.

A szakemberek szerint az édesítőszerek megfelelő helye egy kiegyensúlyozott étrendben lehet. A legfontosabb továbbra is a változatos táplálkozás, a rendszeres mozgás és az egészséges életmód, amelyek együtt járulnak hozzá a hosszú távú egészség megőrzéséhez.

Forrás: webbeteg.hu