Egészséges, vagy épp ellenkezőleg?

• Egészség
• 2025. június 19.
• 9

Az élelmiszerekben alkalmazott magas mennyiségű hozzáadott cukor több betegség – például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, elhízás – kialakulásában jól ismert rizikótényező. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata alapján ideális, ha a napi energiabevitel kevesebb mint 5%-a származik cukorból. Így megjelentek és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a mesterséges édesítőszerek, melyek cukor (és kalóriák) nélkül is képesek megadni az ember számára oly csábító édes ízt.

A mesterséges édesítőszerek engedélyezése és forgalomba kerülése szigorú kritériumokhoz kötött; az egyes édesítőszerek „elfogadható napi beviteli értékekét” az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) határozza meg. Az édesítőszereket megjelenésük óta számos betegség kialakulásának emelkedett kockázatával hozták már összefüggésbe a cukorhoz hasonlóan (cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok stb).

Jelenleg azonban nincs olyan mennyiségű tudományos eredmény, amely minden kétséget kizáróan bizonyítaná a mesterséges édesítőszerek egészségre kifejtett káros hatását. A terület élénken kutatott: megerősítő és cáfoló tanulmányok folyamatosan jelennek meg.

Az édesítőszerek és a rák kockázata

Egy új, 2023-as összefoglaló közlemény (Sofia Pavanello et al.) 18 olyan tanulmány eredményeit összegzi, amelyek a különböző édesítőszerek fogyasztása és a daganatos megbetegedések kialakulása közötti összefüggéseket vizsgálják. A 18 vizsgált tanulmány közül 11 egyáltalán nem talált összefüggést az édesítőszerek és a daganatos megbetegedések között, hat tanulmány emelkedett kockázati arányt (HR, hazard ratio) írt le, egy tanulmány pedig csak bizonyos részpopuláció (cukorbetegek) esetén talált szignifikáns összefüggést.

Összességében elmondható, hogy a vizsgált tanulmányok eredményei ellentmondásosak, így fenntartásokkal és kritikusan érdemes fogadni őket. A tanulmányok bizonyos daganattípusok és az édesítőszerek között jellemzően alacsony szintű összefüggést mutatnak. Az eredmények gyakran alig vagy egyáltalán nem voltak szignifikánsak, illetve gyakran nem erősítették meg a későbbi tanulmányok. A legfrissebb metaanalízisek (vagyis több tanulmány eredményeit összesítő „óriás-tanulmányok”) általánosan megerősítik azt az állítást, hogy az édesítőszerek nem rendelkeznek sem egyértelmű genotoxikus (mutagén, mutációt okozó), sem karcinogén (rákkeltő) hatással.

Az édesítőszerek és a 2-es típusú diabétesz

Számos állatokon végzett kísérlet vizsgálta már, hogy a mesterséges édesítőszerek hogyan befolyásolják a vércukorszintet és az inzulinválaszt. Ezek az eredmények azonban nehezen vonatkoztathatók az emberi szervezetre, az embereken végzett kutatások eredményei pedig ebben az esetben is gyakran ellentmondásosak.

Néhány tanulmány ugyan mutatott összefüggést a mesterségesen édesített italok fogyasztása és a testsúlygyarapodás, az anyagcserezavarok és a 2-es típusú diabétesz kockázatának növekedése között: ezek alapján bizonyos édesítőszerek (pl. aszpartám, szukralóz) fogyasztása emeli az inzulinszintet, míg mások (pl. stevia) nincsenek rá hatással.

Olyan eredményt is közöltek, amely szerint a szukralóz csak akkor befolyásolta a glükóz-anyagcserét, ha szénhidrátokkal együtt fogyasztották, önmagában viszont nem.

Ahogy a daganatkeltő hatás esetén, itt is jellemző, hogy a legtöbb tanulmányban közölt hatás nem szignifikáns, vagy igen alacsony mértékű összefüggést mutat a mesterséges édesítőszerek glükóz- és inzulinszintre kifejtett hatásáról. Amikor átfogóan értékelik ezeket a tanulmányokat metaanalízisek formájában, az összesített adatok azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszerek nem befolyásolják jelentősen az inzulinszintet. A jelenleg rendelkezésre álló adatok tehát nem erősítik meg sem azt, hogy a mesterséges édesítőszerek csökkentenék a 2-es típusú diabétesz kockázatát, sem azt, hogy emelik.

Édesítőszerek és a szív- és érrendszeri betegségek

A mesterséges édesítőszerek szív- és érrendszerre kifejtett negatív hatásait már számos kísérleti rendszerben vizsgálták, az emberi tanulmányokból származó adatok azonban korlátozottak. Korábban találtak összefüggést a mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a testsúly növekedése, a magas vérnyomás, a gyulladás és az érfunkció zavarai között. Ezeknek a tanulmányoknak többsége negatív hatásokat sugall, kevés a semleges vagy kedvező eredményeket közlő tanulmány.

Egy új, 2022-es tanulmány (Charlotte Debras et al.) szerint a mesterséges édesítőszerek (különösen az aszpartám, az aceszulfám-kálium és a szukralóz) kapcsolatba hozhatók a szív- és érrendszeri, valamint az agyérbetegségek és koszorúér-betegségek (ischaemiás szívbetegség) magasabb kockázatával.

A WHO 2022-es jelentése szerint a mesterséges édesítőszerek az alábbi mechanizmusokkal járulhatnak hozzá a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához:

• emelik a teljes koleszterin és a HDL-koleszterin arányát (négy randomizált kontrollált vizsgálat metaelemzése alapján);
• növelik a magas vérnyomás kockázatát (négy prospektív tanulmány metaelemzése alapján);

• növelik a szív- és érrendszeri események és stroke előfordulásának kockázatát (négy randomizált kontrollált vizsgálat metaelemzése alapján).

Bár a vizsgálati eredmények a szív- és érrendszeri betegségek rizikójával kapcsolatban is vegyesek és néhol ellentmondásosak, az irodalom jellemzően alátámasztja a mesterséges édesítőszerek potenciális szerepét a szív- és érrendszeri egészségben. Az eredmények azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszerek módosítható kockázati tényezőt jelenthetnek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Az édesítőszerek és a bél mikrobiomja

A legtöbb mesterséges édesítőszer anélkül jut át az emberi szervezeten (és a bélrendszeren), hogy megemésztődne, így közvetlenül érintkezik a bélflórával. A bél mikrobiomjának összetétele és működése a táplálkozással együtt változik, ami összefüggésbe hozható az elhízással, cukorbetegséggel, metabolikus szindrómával és sok más betegséggel is.

2014-ben a Nature szaklapban (az egyik legjelentősebb tudományos szaklap) megjelent egy tanulmány (Jotham Suez et al.), amely a mesterséges édesítőszerek és a bél mikrobiomjának kölcsönhatásairól szól. A kutatócsoport eredményei alapján a mesterséges édesítőszerek fogyasztása növeli a glükózintolerancia kockázatát egerekben és emberekben is – ennek oka pedig a mikrobiom összetételének és működésének változásában keresendő. A mesterséges édesítőszerek fogyasztását követően számos olyan baktérium mennyiségének változása figyelhető meg a bélrendszerben, amelyek összefüggésbe hozhatók a 2-es típusú cukorbetegséggel (pl. Bacteroides számának emelkedése és a Clostridiales számának csökkenése).

A cikk erős kifejezéssel utal arra, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztásának növekedése egybeesik az elhízás és a cukorbetegség előfordulásának drámai növekedésével. Leírja továbbá, hogy eredményeik szerint a mesterséges édesítőszerek hozzájárulhatnak azon betegségek kialakulásához, amelyek ellen az emberiség használni kezdte őket.