Hogyan védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen?

Megosztás:

Képzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel.

A disztópikus forgatókönyv sajnos korántsem áll olyan távol a valóságtól, mint elsőre gondolnánk. 2024 decemberében egyetlen hét alatt 234 700 magyar fordult orvoshoz akut légúti fertőzés miatt – ez több ember, mint Debrecen teljes lakossága. Az egészségügyi szakemberek szerint idén is hasonló tendencia várható, ezért a Budai Egészségközpont szakértői összegyűjtötték, hogyan lehet hatékonyan védekezni.

Tavaly december 16. és 22. között 30 ezer beteg jelentkezett influenzaszerű tünetekkel, míg 234 700-an akut légúti fertőzéssel keresték fel orvosukat. Ez azonban még nem a járvány csúcspontja volt: 2025 január végén már 322 600 beteg igényelt orvosi ellátást. Az influenza sajátossága, hogy gyakran nem egyetlen hullámban jelentkezik: miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszaszorul, egy másik – például az influenza B – veheti át a vezető szerepet.

„A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a COVID–19, valamint több más légúti kórokozó – például az RSV és a rhinovírusok – is folyamatosan jelen van, párhuzamosan terhelve a szervezetet. Télen ráadásul a tüdő különösen sérülékeny, mert a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védelmi vonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.

Háromszintű védelem a tüdő egészségéért

Első védvonal: a légutak megerősítése

Télen jelentősen csökken a napsütéses órák száma, miközben a szervezet D-vitamin-igénye éppen ilyenkor a legnagyobb. Ez a vitamin nemcsak a csontok, hanem az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Kutatások szerint a megfelelő D-vitamin-szint javíthatja a tüdőfunkciót és csökkentheti a légúti fertőzések kockázatát. A szakértők ezért a téli hónapokban napi 2000–4000 NE D-vitamin pótlását javasolják felnőtteknek.

Második védvonal: az immunrendszer általános támogatása

Zsúfolt helyeken – tömegközlekedésen, bevásárlóközpontokban, rendezvényeken – a maszk viselése továbbra is hatékony védelmet nyújthat. Otthon és a munkahelyen a rendszeres szellőztetés csökkenti a levegőben keringő vírusok mennyiségét. Bár sokszor közhelynek tűnik, az alapos kézmosás, a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű alvás továbbra is az egyik legerősebb fegyverünk a fertőzésekkel szemben.

Harmadik védvonal: gyors reagálás és védőoltások

„Soha nem késő átgondolni a védőoltásokat. Az influenzaszezon jellemzően március végéig, április elejéig tart, a COVID enyhébb tüneteket okozó új variánsai pedig akár egy éven belül többször is visszatérhetnek. Ezért még év végén vagy a következő év elején is van értelme beoltatni magunkat, ha eddig halogattuk” – hangsúlyozza a szakértő.

A 2025/26-os szezonális influenza elleni oltás háromkomponensű, és gyermekek számára orrcsepp formájában is elérhető.

Krónikus betegek: fokozott kockázat

A cukorbetegek, szív- és érrendszeri betegséggel élők, asztmások, tüdőbetegek és az immunhiányos állapotban lévők számára egy látszólag egyszerű influenza is súlyos, akár életveszélyes szövődményekkel járhat.

„A krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten fontos a megelőzés. Számukra – és a közvetlen környezetükben élők számára is – különösen ajánlott az influenza elleni oltás. A magas kockázatú csoportok esetében a bakteriális szövődmények csökkentésére a tüdőgyulladás elleni védőoltás is javasolt, amely az influenzaoltással akár egy időben is beadható” – emeli ki dr. Jelenik Zsuzsanna.

Forrás: Patika Magazin Online

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük