Kötelékben támadnak az életmódbajok – riasztó hazai felmérés

• Egészség, Jó hírek
• 2025. december 11.

Az érintett betegek mintegy fele öt éven belül elhunyt azok közül, akiknél egyszerre volt jelen szív- és érrendszeri betegség, krónikus vesebetegség és 2-es típusú cukorbetegség – derül ki egy átfogó hazai kutatás eredményeiből.

A vizsgálat az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémának számító CKM-szindróma hazai előfordulását térképezte fel.

„A CKM-szindróma olyan összetett egészségügyi rendellenesség, amely a szív- és vesebetegség, a cukorbetegség, valamint az elhízás egymással összefüggő kóros folyamatai miatt vezet az egészség romlásához” – mondta a sajtóeseményen Prof. Dr. Jermendy György, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászati Osztályának főorvosa. A CKM mozaikszó is ezt a kapcsolatot tükrözi: a kardiovaszkuláris–renális–metabolikus szindróma rövidítése. A mostani kutatás megerősíti, hogy ezek a betegségek szorosan összefüggenek, és ezt a kezelési gyakorlatban is figyelembe kell venni.

CKM-szindróma: a probléma gyökere gyakran az életmód

Magyarországon gyakoriak az anyagcsere-eredetű betegségek, például a cukorbetegség és az elhízás. Ezek a kóros állapotok jelentősen növelik a szív- és érrendszeri, illetve a vesebetegségek kockázatát, amelyek komoly terhet rónak az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. A most lezárult, 11 éven át tartó országos vizsgálat új megvilágításba helyezi e betegségek előfordulását és összefüggéseit, és egyértelműen mutatja: nem különálló problémákról, hanem egymást erősítő folyamatokról van szó.

„Kutatásunk alapját az Amerikai Szívgyógyászati Társaság által meghatározott CKM-szindróma adta. A leírás rámutat, hogy az elhízás, a magas vérnyomás, a különböző anyagcsere-zavarok, a koszorúér- és érbetegségek, a stroke, a zsírmáj és a krónikus vesebetegség mind egyetlen kórfolyamat állomásai. Ezt a mi adataink is alátámasztják. A folyamat fő kiváltója pedig az egészségtelen életmód: a dohányzás, a mozgáshiány, a túlzott kalória- és szénhidrátbevitel, az alváshiány és a tartós stressz” – emelte ki Dr. Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója.

A Novo Nordisk Magyarország által támogatott, retrospektív vizsgálat során a kutatók a NEAK anonim egészségügyi adatbázisából elemezték azoknak a betegeknek a kórlefolyását, akiknél 2013. január 1-jén már fennállt 2-es típusú cukorbetegség, valamilyen szív- és érrendszeri betegség vagy krónikus vesebetegség. A 11 éves utánkövetés során többek között azt vizsgálták, hogyan jelennek meg új betegségek és hogyan alakul a hosszú távú túlélés.

„Adatbázis-elemzésünk az érintett betegek nagy száma és a hosszú követési idő miatt is kiemelkedő. Eredményeink megerősítik, hogy a kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségek többsége nem különállóan, hanem gyakran együtt fordul elő. Erre nemcsak a diagnosztikában és a kezelésben, hanem már a megelőzésben is figyelni kell” – tette hozzá Prof. Dr. Jermendy György.

A cukorbetegek ötöde idővel szívbeteg is lesz

A vizsgálat 1,05 millió embert követett. A résztvevők 13,4 százaléka – vagyis nagyjából minden nyolcadik felnőtt – már a vizsgálat kezdetén érintett volt valamelyik fő krónikus betegségben. 7,8 százalékuknál 2-es típusú cukorbetegség, 7,7 százalékuknál szív- és érrendszeri betegség, 0,7 százalékuknál pedig krónikus vesebetegség szerepelt a nyilvántartásban. Utóbbi arány különösen alacsonynak tűnik, hiszen a valós előfordulás a becslések szerint 10–15 százalék is lehet – ez arra utal, hogy a krónikus vesebetegség aluldiagnosztizált Magyarországon.

A CKM-szindróma progresszív, vagyis a betegek jelentős részénél idővel újabb betegségek jelennek meg. A vizsgálat ideje alatt:

• a cukorbetegek 18,8%-ánál alakult ki szív- és érrendszeri betegség,

• a szívbetegként induló páciensek 8,6%-ánál jelent meg cukorbetegség,

• a krónikus vesebetegek 13,4%-ánál alakult ki szívbetegség, 4%-uknál pedig cukorbetegség.

Összességében a vizsgált betegek több mint 60%-ánál jelent meg új krónikus társbetegség 11 éven belül.

A túlélési adatok rendkívül kedvezőtlenek:

• a csak cukorbetegként induló páciensek 11 éves túlélése 54,2%,

• a csak szívbetegeké 53,8%,

• a csak vesebetegeké 44,3% volt.

Akiknél azonban mindhárom betegség egyszerre fennállt, mindössze a betegek 21%-a élte meg a vizsgálat végét; a medián túlélés csupán 5 év volt.

A CKM-szindróma gazdasági terhe sem elhanyagolható, hiszen leginkább az aktív korú, 50–59 éves lakosságot érinti.

„Ahhoz, hogy még pontosabban megértsük a CKM-szindrómát, további kutatásokra van szükség. Vizsgálni kell többek között, hogyan befolyásolja a kimeneteleket a társadalmi háttér, az ellátáshoz való hozzáférés vagy az egyes régiók egészségügyi stratégiája. A mostani eredmények azonban már most is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy átgondoljuk a kórkép felismerésének és kezelésének módját, és hatékonyabbá tegyük a megelőzést, a diagnosztikát és a terápiát” – foglalta össze a kutatás jelentőségét Dr. Kiss Loretta Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa.

Forrás: Házipatika