Mit és mikor együnk?
Mai felgyorsult életünk, nem megfelelő táplálkozási szokásaink gyakran vezetnek a metabolikus szindróma kialakulásához. Ennek tünetei a magas vérnyomás, fáradékonyság, súlygyarapodás, szívbetegség, cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés, és egyebek mellett az ízületi fájdalmak.
Az ezekre a betegségekre szedett gyógyszerek nem a kiváltó problémát veszik célba, hanem csak a tüneteket kezelik. Mikor a metabolikus szindróma tünetei közül már 4-et észleltünk magunkon, nagy a valószínűsége annak, hogy valamilyen fokú inzulinrezisztenciában is szenvedünk. A keletkezett probléma okának a felszámolásához létfontosságú a testidegen étkezés és életmód felszámolása.
Mindenekelőtt össze kell állítanunk saját 40 glikémiás indexű diétánkat. A 40 GL diéta a gyakorlatban azt jelenti, hogy étrendünk napi 5 étkezést kell tartalmazzon, 10 glikémiás terhelésű reggelivel, ebéddel és vacsorával, és 5 glikémiás terhelésű tízóraival és uzsonnával. A főétkezés a bőséges fehérje- és zsírtartalmú, de csak 10 GL mennyiségű szénhidrát-tartalmú ebéd kell legyen. Ehetünk húst, halat vagy magas fehérjetartalmú zöldségeket, mint a bab, a lencse és a szójatermékek, például a tofu. Étrendünk nem kell zsírszegény legyen, salátaöntetekhez választhatunk hidegen sajtolt magolajakat, például lenmagolajat. Pároláshoz, dinszteléshez használhatunk vajat, kókuszvajat vagy olivaolajat. Ételeinket krémesíthetjük adott esetben szezámkrémmel, kókusztejjel vagy kókuszkrémmel is.
A szénhidrátok annál gyorsabban szívódnak fel, minél jobban megfőttek. Törekednünk kell tehát arra, hogy a szénhidrátokat a legnyersebb formájukban fogyasszuk. Az elkészítés módját tekintve, jobb, ha a párolást, vagy a dinsztelést választjuk, mert ezek kevésbé emelik meg az étel glikémiás terhelését. Sütéshez használjunk sütőt, növényi olajok helyett a vaj, kókuszvaj vagy olivaolaj használata javasolt. Zöldségek közül a keményítőt nem tartalmazó zöldségeket, a leveles zöldségeket részesítsük előnyben, mert ezek glikémiás terhelése alacsony. A szénhidrátokban gazdag keményítőtartalmú zöldségek – így a burgonya, a rizs, kukorica, tök – fogyasztását viszont korlátoznunk kell. Magas cukortartalmuk miatt a gyümölcsök fogyasztását a nap első felére, inkább tízóraira időzítsük. A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése a reggeli, ezért fontos, hogy tápláló, ásványi anyagokban, vitaminokban és fehérjében gazdag legyen. A nap végén törekednünk kell arra, hogy a vacsorát legalább két órával a lefekvés előtt befejezzük. A vacsoránál lényeges. hogy alacsony glikémiás terhelésű legyen ás megfelelő mennyiségű fehérjét tartalmazzon.
- Hogy függ össze a pikkelysömör, a cukorbetegség és az elhízás?
- 8 teljes kiőrlésű gabona, amely segíthet cukorbetegség esetén
- Heti egyszeri bázisinzulin: kevesebb injekció, de hogyan változik a kezelés biztonsága?
- Így vacsorázzon, ha cukorbeteg
- A gyömbér lehetséges egészségügyi előnyei és kockázatai
- Előrehaladott vesebetegség és diabétesz: mire képes az algoritmusvezérelt inzulinadagolás?
2026. október 31.
Éjszakai vércukoresés: miért különösen fontos a hipoglikémia megelőzése?
2026. október 30.
Mire jó a fahéj? Nemcsak az íze miatt érdemes használni
2026. október 30.
Vércukorszint: egy gyakori étkezési hiba hosszú távon is gondot okozhat
2026. október 29.