Ne várjunk a diabéteszes kómáig

• Egészség
• 2025. július 30.
• 8

Érdemes már a legelső tünetekre is felfigyelni, de van, hogy csak a diabéteszes kóma után születik diagnózis.

Míg az 1-es típusú diabétesz tünetei sokszor igen gyorsan, akár napok-hetek alatt alakulnak ki, és válnak jellemzővé, elvezetve akár az életveszélyes diabéteszes prekómáig, illetve kómáig, addig a 2-es típus akár évekig is tünetmentes maradhat, és olyan lassan, fokozatosan alakulhat át a lappangó anyagcserezavarból valódi cukorbetegséggé, hogy sokszor csak véletlenszerűen, egy általános szűrés során derül rá fény.

Melyek a cukorbetegség legjellemzőbb tünetei?

A cukorbetegség, különösen a 2-es típusú, sokáig csendben zajlik, azaz kezdetben nem feltétlenül okoz feltűnő tüneteket. Az első jelek gyakran annyira általánosak, hogy nem is gondolunk rájuk betegségként. Ilyen lehet a fokozott szomjúságérzet, a gyakori vizelés, a fáradékonyság, levertség, egy lassabban gyógyuló seb, egy visszatérő fertőzés – legyen az akár húgyúti vagy gombás fertőzés a lábkörmön -, a romló látás, a nehezen magyarázható éhségérzet, az ingerlékenység, a hangulati ingadozás.

Szomjúság és gyakori vizelési inger

Mivel a vérben túl magas a cukor mennyisége, attól a szervezet szabadulni próbál, jobb híján a méregtelenítés által, a kiválasztórendszer segítségével, aminek köszönhetően bizonyos mennyiséget a vizelettel együtt igyekszik kiüríteni. Emiatt gyakoribbá válik a vizelési inger, ami különösen éjszaka válhat jellemzővé, a folyadékveszteség, a dehidratáció miatt pedig fokozott szomjúság lép fel, és megnő az igény a nagyobb folyadékmennyiség bevitelére.

Fáradtság, rosszullétek és farkaséhség

Mivel a szervezet nem tudja megfelelően hasznosítani a glükózt, ami a sejtek egyik legfontosabb energiaforrása lenne, egyfajta üzemanyaghiány lép fel, ami miatt az érintett akkor is fáradtságot, kimerültséget és koncentrációs nehézséget érezhet, ha arra amúgy nem lenne indoka. Mindehhez társulhat szédelgés, fejfájás, mivel pedig a sejtek nem jutnak glükózhoz, a szervezet gyakrabban jelezheti, hogy éhes, akkor is, ha nincs szó ételmegvonásról.

Az, hogy tünetként fogyás vagy hízás lép fel, a cukorbetegség típusától függ. Az 1-es típusra az indokolatlan fogyás és izomvesztés jellemző, mivel ugyanis a hasnyálmirigy nem képes inzulint termelni a cukor felhasználására és többek közt a zsírraktárak felépítésére, a szervezet a zsírból és az izmok lebontásából próbál energiát nyerni.

Mivel a 2-es típus kialakulása nagyban az egészségtelen életmódhoz köthető, jellemzőbb rá a túlsúly, melynek kialakulását a diabéteszt gyakran megelőző inzulinrezisztencia jelentette fokozott inzulintermelés is elősegíti.

A magas vércukorszint miatt károsodhatnak az erek, romlik a vérkeringés, emellett az immunrendszer is gyengül, így tünetként jelentkezhet a sebek túl lassú gyógyulása, illetve a fertőzések gyakoribb megjelenése, legyen szó húgyúti, légúti vagy épp bőrfertőzésekről. A cukor a gombás fertőzéseknek is kedvező táptalajt nyújt, így könnyebben alakul ki candida okozta megbetegedés, és figyelmeztető jel lehet a bőr viszketése is, többek közt a nemi szervek és a végbél környékén. A viszketés oka lehet ezen kívül a cukorbetegség kiváltotta bőrszárazság is.

Végtagbizsergés és látásromlás

A vérerek károsítása révén a cukorbetegség ugyanezt teszi az idegekkel is, nem véletlen, hogy a legsúlyosabb szövődmények közé tartozik a látásvesztés mellett a neuropátia, vagyis az idegsérülés, idegkárosodás. Ennek korai tünete a zsibbadás, bizsergés érzése a végtagokban, de jelentkezhet izzadászavar, húgyhólyag-probléma, szexuális zavar, izomgyengeség és -fájdalom formájában is. A szem ereinek és idegeinek károsodása miatt tünet lehet a látás romlása, homályossá válása – ezt a szemlencse folyadékháztartásának zavara is okozhatja ilyenkor -, illetve a zöldhályog kialakulásának is megnő a kockázata.

Az inzulinrezisztencia is figyelmeztető jel lehet

Dr. Lőrincz M. Ákos szerint nagyon korai figyelmeztető jel lehet a laborvizsgálatokból kiderülő inzulinrezisztencia is, mely a cukoranyagcsere korai zavara. Ekkor már előfordulhat menstruációs zavar, meddőség, hasi hízás, pattanásos, zsíros bőr, erősebb szőrnövekedés nőknél. De ezek nem feltétlenül jelentenek anyagcsere-betegséget, számos egyéb oka is lehet a tüneteknek, mindig az összképet kell vizsgálni, és ha a gyanú felmerül, akkor kell célzott vizsgálatokat végezni.

Melyek a kivizsgálás lépései?

Bármelyik tünetet észleled is, a legkisebb gyanú esetén is érdemes orvoshoz fordulni, aki lehet a házi- vagy családorvos, de a tünetektől függően más szakorvos is. Az orvos a fizikai állapotot, tüneteket, életmódot és rizikófaktorokat is felmérő klinikai vizsgálat után jellemzően vércukorvizsgálatot rendel el, az egyszerű glükózvizsgálat azonban ebben az esetben nem lesz elegendő, több pontos terheléses vércukorszintmérésre lesz szükség, amit az inzulinértékekkel is tanácsos kiegészíteni.

Laborvizsgálat nélkül nincs diagnózis

Dr. Lőrincz M. Ákos szerint a klasszikus laborvizsgálatok, melyek alapján a cukorbetegséget diagnosztizálják, az éhomi vércukor – legalább 8 órás koplalás után -, az OGTT, az Orális Glükóz Tolerancia Teszt, vagyis 75 gramm cukor elfogyasztása mellett a vércukorszint mérése 0 és 120 percnél, illetve a HgbA1c.

A szakértő szerint is fontos laboratóriumi adatokat biztosíthat a HbA1c, vagyis a glikált hemoglobin vizsgálata is, mely azt mutatja meg, a vörösvértestekben mennyi a hemoglobinhoz tapadt cukor, ami nem az aktuális kilengésekről, hanem hosszabb időtartamról ad információt, ami igen fontos a szövődmények megelőzése szempontjából is. A vizsgálatot ebben az esetben nem kell éhgyomorra végezni, emellett a doktor úr szerint azért is különösen jó ez a vizsgálat, mert a pillanatnyi behatásokra kevésbé érzékeny.

Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy fontos ismerni ezen tesztek korlátait is, azt, hogy mikor szabad értékelni őket, mikor mutatnak hamis eredményt – például gyulladásban, súlyos stresszhelyzetben -, ezért is célszerű szakorvosi javaslatra elvégeztetni ezeket a vizsgálatokat, és az eredményt is közösen értékelni a hozzáértőkkel.

Mi történik a diagnózis után?

Dr. Lőrincz M. Ákos elmondása alapján a diagnózis után a következő lépésekre lehet számítani. Az első a célzott tájékoztatás, melynek során a beteg megérti, mi történik a testében. Ezután következik az életmódkezelés – 2-es típus esetében, 1-esnél ugyanis az inzulinpótlás az elsődleges -, az étrendi tanácsadás, a mozgás beépítése a mindennapokba, a fogyás. Az életmódterápia ugyanis mindennek az alapja. Aki nem változtat az életmódján, az gyógyszerrel sem fog sikert elérni, és olyan ördögi körök indulnak el, melyeknek szomorú a vége. A következő lépés a gyógyszeres kezelés elindítása, ha szükséges, ez lehet metformin vagy más készítmény.

Illetve nem maradhat el a társbetegségek szűrése sem, ilyen a magas vérnyomás, a koleszterinszint, a vesefunkció, a szemészeti-érsebészeti betegségek szűrése. Fontos a káros szokások, a dohányzás, a túlzott kalóriabevitel elhagyása is. Ha a háziorvos nem tudja kezelni az állapotot, a pácienst diabetológushoz irányítja, és fontos a rendszeres kontroll is, legyen szó a HbA1c értékéről, a testsúlyról, a lábvizsgálatról, a szemészeti szűrésről.

Forrás: FEMINA