Nem divat, hanem bizonyított hatás – mit tud valójában a zabpehely?

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A zabpehely klinikai adatokkal igazoltan támogatja a szív- és érrendszert, a vércukorszintet és a bélflórát.

Nem trend, hanem tudományosan vizsgált alapélelmiszer

A zabpehely az egyik legtöbbet kutatott teljes értékű gabonaféle. Nem újhullámos „szuperélelmiszer”, hanem olyan tápanyagforrás, amelynek kedvező élettani hatásait klinikai vizsgálatok és metaanalízisek is alátámasztják.

A zab egészségügyi előnyei elsősorban a magas béta-glükán tartalomnak köszönhetők, de antioxidáns és prebiotikus összetevői is szerepet játszanak abban, hogy rendszeres fogyasztása kedvező hatással lehet a szervezetre.

Zab és koleszterinszint: hogyan működik?

A zabban található béta-glükán egy vízoldékony rost, amely a bélrendszerben gélszerű anyagot képez. Ez a gél megköti az epesavakat, így a szervezet több koleszterint használ fel azok újraképzéséhez. Ennek következtében csökkenhet az LDL-koleszterin szintje.

Egy 2014-es áttekintő vizsgálat szerint a zab béta-glükán rendszeres fogyasztása szignifikáns LDL-csökkenéssel járhat, ami hozzájárulhat a szív- és érrendszeri kockázat mérsékléséhez.

A hatás ráadásul dózisfüggő. A nemzetközi ajánlások szerint napi 3 gramm zab eredetű béta-glükán bevitele már kimutathatóan kedvező lehet.

Stabilabb vércukorszint, kiegyensúlyozottabb anyagcsere

A zabpehely alacsonyabb glikémiás választ vált ki, mint a finomított gabonák. A béta-glükán lassítja a gyomorürülést és a szénhidrátok felszívódását, így mérséklődik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedés.

Ez különösen fontos inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma vagy 2-es típusú diabétesz esetén. A stabilabb vércukorgörbe nemcsak anyagcsere-szempontból előnyös, hanem segíthet a későbbi éhségérzet és energiaszint-ingadozás csökkentésében is.

Bélflóra és prebiotikus hatás

A zab oldható rostjai a vastagbélben fermentálódnak, ahol a bélmikrobiom jótékony baktériumai rövid szénláncú zsírsavakat, például butirátot termelnek. Ezek a vegyületek támogatják a bélhámsejtek működését, hozzájárulnak a gyulladásos folyamatok szabályozásához, és szerepet játszanak az immunrendszer egyensúlyában.

Egy 2023-ban megjelent áttekintés szerint a zab komplex módon befolyásolja a kardiometabolikus és gyulladásos folyamatokat, tehát hatása nem korlátozódik pusztán a koleszterinszintre.

Antioxidánsok és avenantramidok

A zab egyik különlegessége az úgynevezett avenantramidok jelenléte. Ezek antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságú növényi vegyületek, amelyek potenciálisan érvédő hatással bírhatnak.

Bár ezen hatások klinikai jelentősége még további kutatásokat igényel, a jelenlegi adatok a zab komplex kardioprotektív szerepe mellett szólnak.

Melyik zabpehely az ideális?

A kedvező élettani hatások elsősorban a natúr, minimálisan feldolgozott zabpehelyhez köthetők. A hozzáadott cukrot, ízesítőket vagy szirupokat tartalmazó instant változatok csökkenthetik az anyagcsere-előnyöket.

Gluténérzékenység esetén kizárólag garantáltan gluténmentes jelölésű zab fogyasztható.

Nem csodaszer, de tudatos választás

A zabpehely rendszeres fogyasztása tudományos bizonyítékok alapján támogatja a koleszterinszint csökkentését, a vércukorszint stabilizálását és a bélflóra egészségét.

Nem varázsszer, de egy kiegyensúlyozott étrend részeként valódi szerepe lehet a kardiometabolikus prevencióban.

Forrás: weborvos.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük