Pajzsmirigyzavar és cukorbetegség is okozhatja az éjszakai falásrohamokat

• Egészség, Jó hírek
• 2025. október 31.
• 9

Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár azzal is szembe kell néznie, hogy betegség áll az állandó éhség mögött.

Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista az állandó éhségérzet és az éjszakai evés kivizsgálásának fontosságára hívja fel a figyelmet, és több gyakori kiváltó okot is ismertet.

Az éjszakai evés gyakran tünet, nem önálló probléma

„Nagyon sok páciens fordul hozzánk azzal, hogy folyamatosan éhes, falásrohamai vannak, vagy nem tud fogyni. Ilyenkor elengedhetetlen a részletes kikérdezés és a laborvizsgálat, hiszen a háttérben többféle hormonális vagy anyagcsere-eltérés is meghúzódhat” – magyarázza dr. Mutnéfalvy Zoltán.

A szakember szerint az inzulinrezisztencia a leggyakoribb okok egyike, de előfordulhat, hogy ritkább hormonális zavarok – például növekedési hormonhiány, leptinrezisztencia, prolaktintúltermelés vagy hipofízis-elégtelenség – állnak a háttérben.

„Az éjszakai evés ugyanakkor nem mindig csak hormonális eredetű. Kiválthatják bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, helytelen étrend, vagy akár pszichés tényezők is – például stressz vagy érzelmi evés, amikor az étel egyfajta megküzdési stratégiává válik” – teszi hozzá a szakértő.

Gyakori okok az éjszakai falásrohamok és az állandó éhség mögött

1. Prediabétesz és inzulinrezisztencia

A cukorbetegség előszobájának is nevezett állapotban a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem éri el a diabéteszes szintet. A tünetek sokszor enyhék – fokozott szomjúság, szájszárazság, fáradtság, farkaséhség –, ezért gyakran csak rutinlabor mutatja ki a problémát.

Az inzulinrezisztencia során a sejtek nem jutnak elegendő glükózhoz, így az agy éhségjelzést küld. Ez fokozott étvágyhoz, éjszakai falásrohamokhoz és hízáshoz vezethet, miközben a túlevés tovább emeli a vércukorszintet – ördögi kör alakul ki.

2. 2-es típusú cukorbetegség

Ebben az állapotban a szervezet nem tudja hatékonyan hasznosítani az inzulint, a glükóz nem jut be a sejtekbe, hanem a vizelettel távozik. Emiatt az érintettek gyakran állandó éhséget, fokozott szomjúságot, gyakori vizelést, látászavart és kimerültséget tapasztalnak. A cukorbetegség tehát paradox módon egyszerre járhat hízással és energiahiánnyal.

3. Pajzsmirigy-túlműködés

A felgyorsult anyagcsere miatt a szervezet több energiát használ fel, ami fokozott éhségérzetet, izzadást, szapora pulzust és fogyást okozhat. Az érintettek gyakran tapasztalnak idegességet és alvászavart is.

4. Leptinrezisztencia

A leptin az a hormon, amely jelzi az agynak, hogy a szervezet jóllakott. Ha a sejtek nem reagálnak megfelelően a leptinre, az agy tévesen éhséget érzékel – még akkor is, ha a test valójában el van látva energiával. Ennek következménye a fokozott étvágy, az éjszakai evés és a hízás.

5. Alvászavarok

Az elégtelen vagy rossz minőségű alvás megzavarja az éhségérzetet szabályozó hormonok (leptin, ghrelin) működését. Az alváshiányos ember több kalóriát fogyaszt, főként szénhidrátban gazdag, cukros ételeket kíván, és hajlamosabb falásrohamokra.
Az insomnia és az éjszakai felébredések gyakran társulnak az úgynevezett éjszakai evés szindrómával, amely az elhízás egyik rejtett mozgatórugója lehet.

6. Táplálkozási egyensúlytalanság

A tápanyagszegény, de kalóriadús étrend – például gyorsételek, félkész fogások, cukros italok – nem biztosít megfelelő teltségérzetet. Ilyenkor a szervezet újabb és újabb ételt „kér”, miközben nem kapja meg a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
A valódi, tápanyagban gazdag étrend összeállításához dietetikus segítsége javasolt.

7. Tartós stressz

A krónikus stressz hatására megemelkedik a kortizol szintje, ami növeli az étvágyat és a szénhidrátok utáni sóvárgást. Ez összefügghet az éjszakai evés szindrómával, amelyet már az 1950-es években leírtak, és szoros kapcsolatban áll az elhízással.
A stressz hatására alacsonyabb lehet a leptin- és melatoninszint, ami tovább rontja az alvást és az étvágy-szabályozást.

Mit tehetünk az éjszakai falásrohamok ellen?

„A legfontosabb, hogy tudatosítsuk: az éjszakai evés nem szokás, hanem tünet – hangsúlyozza dr. Mutnéfalvy Zoltán. – Ezért mindig az okát kell feltárni és kezelni, nem csupán a következményt.”

A kivizsgálás során az orvos laborvizsgálatokkal és hormonális tesztekkel keresi meg az alapproblémát, majd a kezelés ennek megfelelően épül fel.

A terápia része minden esetben az életmódváltás, amelyhez:

• dietetikus segít a megfelelő étrend kialakításában,

• mozgásterapeuta támogatja a személyre szabott edzésprogramot,

• életmódorvos koordinálja a komplex kezelést.

„A cél nem pusztán az, hogy az éhségérzetet csökkentsük, hanem hogy a hormonális és anyagcsere-egyensúlyt is helyreállítsuk” – teszi hozzá a szakember.

Forrás: Egészségkalauz