Új terápiás módszer hozhat áttörést az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében

• Egészség, Jó hírek
• 2026. március 12.

Egy új, merész terápiás megközelítés célja, hogy helyreállítsa az inzulintermelést az 1-es típusú cukorbetegségben.

A kutatók szerint a módszer alapjaiban változtathatja meg a betegség kezelését, mert nemcsak pótolja a hiányzó sejteket, hanem az immunrendszert is „megtanítja” azok védelmére.

Egy nemzetközi kutatócsoport új, kétlépcsős terápiát fejleszt az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére a Medical University of South Carolina kutatója, Leonardo Ferreira vezetésével.

A projekt célja, hogy a szervezet újra képes legyen inzulint termelni, anélkül hogy a betegeknek tartós immunrendszert gyengítő gyógyszereket kellene szedniük.

A Breakthrough T1D kutatási szervezet egymillió dollárral támogatja a projektet. A kutatók abban is bíznak, hogy a módszer olyan betegek számára is megoldást jelenthet, akik már évek óta együtt élnek a betegséggel.

Cukorbetegség: mi történik a szervezetben?

Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun betegség, amely során az immunrendszer tévesen megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit.

A béta-sejtek pusztulása miatt a szervezet nem tudja megfelelően szabályozni a vércukorszintet, ezért a betegeknek folyamatos ellenőrzésre és inzulinpótlásra van szükségük.

Az Egyesült Államokban mintegy 1,5 millió ember él ezzel a betegséggel, amely hosszú távon súlyos szövődményekhez vezethet, például:

• idegkárosodáshoz,

• látásromláshoz,

• vagy akár diabéteszes kómához.

Két részből álló sejtes terápia

A kutatók által fejlesztett megoldás két egymást kiegészítő lépésből áll.

Az első lépésben laboratóriumban előállított inzulintermelő béta-sejteket ültetnének be a betegek szervezetébe.

A második lépésben genetikailag módosított immunsejteket alkalmaznak. Ezek az úgynevezett szabályozó T-sejtek (Treg-sejtek) speciális receptorokat kapnak, amelyek segítségével felismerik a beültetett béta-sejteket.

Amikor a módosított immunsejtek eljutnak a célponthoz, gyakorlatilag „testőrként” működnek, és megakadályozzák, hogy az immunrendszer ismét megtámadja az inzulintermelő sejteket.

A kutatók szerint ez a módszer megoldhatja azokat a problémákat, amelyek jelenleg korlátozzák az ilyen típusú sejtes transzplantációk alkalmazását.

Immunelnyomás nélkül

A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy elkerülhetővé teheti az immunrendszert gyengítő gyógyszerek alkalmazását, amelyek a transzplantációk után gyakran szükségesek, de hosszú távon komoly mellékhatásokkal járhatnak.

A laboratóriumban létrehozott béta-sejtek ráadásul fagyaszthatók és tárolhatók, így a jövőben akár „polcról levehető” terápiává válhat a kezelés.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, mennyire tartós a beültetett sejtek védelme. Az eddigi állatkísérletekben a sejtek körülbelül egy hónapig maradtak életben.

A következő lépés annak kiderítése, hogyan lehet ezt az időt jelentősen meghosszabbítani.

Ha a módszer beválik, a cukorbetegség kezelése alapjaiban változhat meg: a folyamatos inzulinpótlás helyett a szervezet saját inzulintermelése állhat helyre – számolt be a Science Daily.