A fogkő új szerepet kaphat a betegségek felismerésében

• Egészség
• 2026. július 6.

A fogkő biológiai információkat őrizhet, amelyek új lehetőségeket nyithatnak a betegségek diagnosztikájában.

A fogkőre a legtöbben úgy gondolnak, mint egy kellemetlen lerakódásra, amelyet időről időre el kell távolítani. Egy magyar kutatás azonban arra utal, hogy a fogkő ennél jóval több információt hordozhat. A benne megőrzött biológiai és kémiai nyomok a jövőben akár a 2-es típusú cukorbetegség korai felismerését is segíthetik.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kutatás jelenlegi eredményei még előzetesek, vagyis a megfigyelések megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség. A szakemberek szerint azonban az eddigi eredmények ígéretesek, és új irányt nyithatnak a diagnosztikában.

A fogkő hosszú időn át őrizheti a szervezet nyomait

A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara és a HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói abból indultak ki, hogy míg a nyál összetétele gyorsan változik, a hónapok vagy akár évek alatt kialakuló fogkő egyfajta biológiai „időkapszulaként” működik.

A fogak felszínén kialakuló lepedék idővel megkeményedik, miközben különböző ásványi anyagokat és egyéb összetevőket is magába zár. Emiatt előfordulhat, hogy olyan változásokat is megőriz, amelyek egy egyszeri nyálmintából már nem lennének kimutathatók.

A vizsgálat során 57 ember fogkőmintáját elemezték. Közülük 17-en 2-es típusú cukorbetegségben éltek, míg 40 egészséges résztvevő alkotta az összehasonlító csoportot.

A kálium lehet az egyik fontos jelzőanyag

„A mintákat pásztázó elektronmikroszkóppal és röntgenspektroszkópiával vizsgáltuk, ami lehetővé teszi az egyes kémiai elemek pontos azonosítását. Elsősorban a kálium jelenlétére voltunk kíváncsiak, mivel korábbi kutatások szerint a cukorbetegek nyálában gyakran magasabb a kálium koncentrációja” – árulta el dr. Tőkési Károly, a HUN-REN ATOMKI tudományos tanácsadója, a kutatócsoport tagja.

Az eredmények alapján a cukorbetegek fogkövében átlagosan több kálium volt jelen, mint az egészséges résztvevőkében. A kutatók számára különösen figyelemre méltó volt, hogy a kálium valamennyi cukorbeteg páciens mintájában kimutatható volt.

A szakemberek szerint az sem kizárt, hogy a fogkőben felhalmozódó kálium szerepet játszik azokban a gyulladásos folyamatokban, amelyek miatt a cukorbetegeknél gyakrabban jelentkeznek fogágybetegségek.

A fogorvosi rendelő a jövőben szűrőhely is lehet?

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az eredmények még nem elegendők ahhoz, hogy a módszert a mindennapi orvosi gyakorlatban alkalmazzák, ugyanakkor a kutatás új lehetőségeket vet fel.

A 2-es típusú cukorbetegség sok esetben hosszú ideig tünetmentes marad, miközben fokozatosan károsíthatja az ereket, a vesét, a szemet és az idegrendszert. Ha a jövőben egy rutinszerű fogkő-eltávolítás során vett minta is segíthetne a korai felismerésben, az jelentősen javíthatná a megelőzés és a kezelés esélyeit.

A kutatók szerint ráadásul a fogkő nemcsak a jelenlegi egészségi állapotról őrizhet információkat. A régészetben már ma is sikerrel alkalmazzák a vizsgálatát, amelyből évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt élt emberek táplálkozására, betegségeire és életmódjára is lehet következtetni.

A mostani eredmények alapján úgy tűnik, hogy amit eddig egyszerű lerakódásnak tartottunk, az a jövőben értékes diagnosztikai információforrássá válhat. Ehhez azonban még további kutatásokra lesz szükség.

Forrás: hazipatika.com