A légszennyezés a szem egészségét is veszélyeztetheti

• Egészség, Jó hírek
• 2026. október 21.

A szennyezett levegő nemcsak a tüdőre és a szív- és érrendszerre lehet káros hatással, hanem a szem egészségével is összefüggésbe hozható.

Egy több tucat korábbi kutatást összegző tanulmány szerint a légszennyezésnek jobban kitett embereknél nagyobb eséllyel alakulhat ki glaukóma vagy szürkehályog. Az eredmények különösen a finom szálló por esetében mutattak szoros kapcsolatot, a kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az összefüggés önmagában még nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot.

Két gyakori szembetegség kockázata is emelkedhet

A glaukóma, más néven zöldhályog, olyan betegségek csoportja, amelyek a látóideget károsítják. A folyamat kezdetben gyakran a perifériás látást érinti, később azonban a központi látás is romolhat, és kezelés nélkül akár maradandó látásvesztéshez vezethet. A szürkehályog a szemlencse elhomályosodásával jár, ami fokozatosan rontja a látás élességét. Mindkét betegség kockázata növekszik az életkorral, és a cukorbetegség is szerepet játszhat a kialakulásukban.

A kutatók most azt vizsgálták, hogy a levegőben található szennyező anyagok mennyiben függhetnek össze ezekkel az elváltozásokkal. A nemzetközi kutatócsoport 41 tanulmány eredményeit elemezte, amelyek összesen több millió ember adatait foglalták magukban. A vizsgálatok a glaukóma és a szürkehályog mellett az időskori makuladegenerációt, vagyis az AMD-t is értékelték.

A finom szálló por mutatta a legerősebb összefüggést

A kutatók több légszennyező anyag hatását is megvizsgálták, köztük a PM2,5 és PM10 részecskéket, a nitrogén-dioxidot, a kén-dioxidot, az ózont és a szén-monoxidot. A hosszú távú kitettséget többnyire a résztvevők lakóhelyének környezetében mért vagy becsült légszennyezettségi adatok alapján határozták meg.

Az eredmények szerint a PM2,5, vagyis a legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű finom szálló por esetében mutatkozott a legvilágosabb kapcsolat a glaukóma és a szürkehályog előfordulásával. Ezek a parányi részecskék méretükből adódóan mélyen bejuthatnak a légutakba, és a szervezet különböző folyamataira is hatással lehetnek.

A legmagasabb PM2,5-kitettségű csoportban a glaukóma kialakulásának esélye több mint 70 százalékkal volt magasabb, mint a legalacsonyabb kitettségű csoportban. Az átlagos kitettséghez kapcsolódóan a glaukóma kockázata 8 százalékkal, a szürkehályogé pedig 4 százalékkal volt magasabb. Ezek a számok a vizsgálatokban megfigyelt statisztikai összefüggéseket mutatják, nem pedig azt, hogy a légszennyezés önmagában bizonyítottan ennyivel növeli a betegségek kialakulását.

Miért lehet érzékeny a szem a szennyezett levegőre?

A kutatás egyik társszerzője, dr. Ahmed Alnabihi szerint a szem különleges helyzetben van, mivel a felszíne folyamatosan közvetlen kapcsolatban áll a környezeti levegővel. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy a légszennyező anyagok közvetlenül érintkezzenek a szem felszínével, és káros folyamatokat indítsanak el. A lehetséges biológiai mechanizmusok pontos megértéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A tanulmány nem talált minden vizsgált szennyező anyagnál hasonló összefüggéseket, és a glaukóma, illetve a szürkehályog esetében sem bizonyította, hogy a finom szálló por közvetlenül okozná a betegségeket. A megfigyeléses vizsgálatok eredményeit más tényezők, például az életkor, a cukorbetegség és az életkörülmények is befolyásolhatják.

Az eredmények mindazonáltal újabb szempontot adnak a légszennyezés egészségügyi következményeinek megítéléséhez. A levegő minőségének javítása nemcsak a légzőszervi és keringési betegségek szempontjából lehet fontos, hanem a szem egészségének megőrzésében is szerepet játszhat. A glaukóma és a szürkehályog korai felismerése, valamint a rendszeres szemészeti vizsgálat továbbra is lényeges, különösen azoknál, akiknél más kockázati tényezők is fennállnak.