A stroke és a cukorbetegség esélyét is növeli, ha ezt csinálod

Megosztás:

Romlik az alvásminőség, ami nappali aluszékonyságot, koncentrációzavart, csökkenő libidót és pszichés problémákat eredményezhet.

A horkolás kellemetlen következményeit sokáig inkább a hálótárs érzi meg, mint maga a horkoló – pedig a jelenséget nem szabad félvállról venni. A zajos éjszakák nemcsak az alvást zavarják meg, hanem nappali fáradtsághoz és teljesítménycsökkenéshez is vezethetnek. Még komolyabb gondot jelent, ha a horkolást légzéskimaradások – úgynevezett apnoés epizódok – kísérik. Ezek már számos egészségügyi kockázatot rejtenek magukban.

A problémáról és a lehetséges megoldásokról dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ (Prima Medica) főorvosa beszélt.

Miért horkolunk?

A jellegzetes hang a felső légutak lágy szöveteinek vibrációjából keletkezik. Alvás közben a garat izmai ellazulnak, emiatt:

  • a torok szűkebbé válik,

  • a levegő áramlása akadályozott lesz,

  • a lágy szövetek – például a nyelvcsap, a mandulák vagy a lágy szájpad – rezegni kezdenek.

Ez nemcsak zavaró, hanem veszélyes is lehet, különösen akkor, ha a horkolás időnként megszakad, és az alvó hirtelen levegő után kapkod. Ez a jelenség az alvási apnoé.

Mi történik alvási apnoé során?

A légzéskimaradások miatt:

  • csökken a vér oxigénszintje,

  • emelkedik a szén-dioxid szint,

  • megugrik az adrenalinszint,

  • nő a pulzus és a vérnyomás.

Minden egyes apnoés epizódot egy mikroébredés szakít meg, ezért az érintett hiába alszik eleget, reggel mégis fáradt, kimerült, és napközben is aluszékony lehet.

Milyen egészségügyi kockázatokkal jár?

A tartósan fennálló alvási apnoé növeli többek között:

  • a magas vérnyomás,

  • a 2-es típusú cukorbetegség,

  • a szívinfarktus és stroke
    kockázatát.

Rövid távon pedig gyakori a:

  • nappali fáradtság és koncentrációzavar,

  • ingerlékenység, pszichés panaszok,

  • csökkent libidó,

  • szívritmuszavarok megjelenése.

A megzavart alvás a hálótárs egészségére is negatívan hat.

Mit lehet tenni a horkolás és az alvási apnoé ellen?

A kivizsgálásban több szakember is részt vesz:

🔎 Fül-orr-gégészeti vizsgálat

Megnézik, van-e olyan anatómiai eltérés, ami akadályozza a légzést, például:

  • orrsövényferdülés,

  • orrkagyló-megnagyobbodás,

  • orr- vagy garatmandula-probléma,

  • orrpolip,

  • laza gégefedő vagy nagy nyelvgyök.

Szükség esetén műtéti megoldás is szóba jöhet.

😴 Alvásvizsgálat (szomnológia)

Egy éjszakai mérés megállapítja, milyen súlyos a légzéskimaradás, és milyen terápia szükséges.

A lehetséges kezelések

  • Életmódváltás: fogyás, dohányzás abbahagyása, alkohol minimalizálása.

  • Segédeszközök: szájbetétek, orrszárnytágító tapaszok.

  • Pozitív nyomású légsínterápia (CPAP): súlyos apnoé esetén ez tartja nyitva a felső légutakat alvás közben.

  • Gyógyszeres kezelések: bizonyos esetekben segíthetnek.

Dr. Csóka János hangsúlyozta: „A kiváltó ok felderítése után számos hatékony megoldás létezik, amelyekkel a horkolás és a légzéskimaradás csökkenthető, így javul az életminőség és csökkennek az egészségügyi kockázatok – az érintett és a családtagjai számára is.”

Forrás: Femina

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük