Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása

• Egészség, Jó hírek
• 2025. szeptember 25.
• 22

A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) a szervezet anyagcseréjének örökölhető, krónikus megbetegedése. Két nagy csoportot különíthetünk el: az 1-es típust, melyre az inzulin hiánya jellemző, illetve a 2-es típust, melyben inzulinrezisztencia van, azaz csökken az inzulin iránti érzékenység.

Az 1-es típusú cukorbetegség: amikor az immunrendszer megtámadja a saját sejteket

Az 1-es típusú diabétesz esetén a hasnyálmirigyben található ún. Langerhans-szigetek ß-sejtjei, amelyek az inzulin termeléséért felelősek, fokozatosan elpusztulnak. Mivel ezek a sejtek nem működnek, inzulinhiány alakul ki, ami az egész anyagcserét felborítja.

A sejtpusztulás hátterében autoimmun folyamat áll: az immunrendszer valamilyen okból „idegenként” azonosítja a szervezet saját sejtjeit – jelen esetben az inzulintermelő ß-sejteket –, és autoantitesteket kezd termelni ellenük, melyek a sejtek elpusztítását okozzák. A kiváltó ok pontosan még ma sem ismert.

Mi állhat a diabétesz kialakulásának hátterében?

Genetikai tényezők

A cukorbetegség kialakulásában az öröklődés szerepét már régóta ismerik. Családi megfigyelések szerint a diabétesz gyakran halmozottan fordul elő, az esetek mintegy 20%-ában a közeli hozzátartozók között is jelen van a betegség.

A genetikai hajlamhoz köthetők bizonyos HLA-antigének – ezek a fehérvérsejtek felszínén található öröklött jelzőmolekulák, melyek kulcsszerepet játszanak az immunválaszban. Különösen a HLA-DR3 és HLA-DR4 típusok jelenléte növeli az 1-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ezek az antigének a 6. kromoszóma rövid karján helyezkednek el, és öröklődnek.

Fontos azonban megjegyezni: önmagában a genetikai hajlam még nem elég a betegség kialakulásához. A diabétesz csak akkor alakul ki, ha környezeti tényezők is hozzájárulnak.

Környezeti hatások

Az egyik leggyakrabban vizsgált kiváltó tényező bizonyos vírusfertőzések: például a rubeola, a mumpsz, a citomegalovírus (CMV), valamint a coxsackie- és Echo-vírusok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.

Ezeknek a vírusoknak az antigénjei hasonlíthatnak a ß-sejtek antigénjeire, így a szervezet keresztreakcióként azokat is megtámadhatja – vagyis az immunrendszer a fertőzések elleni védekezés közben véletlenül az inzulintermelő sejteket is károsítja. Ezt az elképzelést alátámasztja, hogy frissen diagnosztizált cukorbetegek vérében gyakran találtak vírusellenes antitesteket és vírusalkotókat.

Egy másik lehetséges kockázati tényező a csecsemőkori tehéntejfogyasztás. Bár a kapcsolat még nem bizonyított teljes mértékben, finn kutatások szerint a tehéntejalapú tápszert fogyasztó csecsemők körében gyakoribb az 1-es típusú cukorbetegség, mint az anyatejes babák esetében.

A feltételezések szerint a tehéntejben lévő albumin egyik aminosavlánca hasonló lehet az emberi ß-sejtek egyes fehérjéihez. A még fejletlen, áteresztőbb bélrendszeren keresztül ez a molekula bekerülhet a vérkeringésbe, ahol autoimmun reakciót válthat ki – az immunrendszer pedig az inzulintermelő sejtek ellen fordulhat.

További lehetséges kiváltó tényezők közé tartoznak a szabad gyökök, amelyek közvetlenül károsíthatják a ß-sejteket.

Cukorbetegség: nem gyógyítható, de kezelhető

A cukorbetegség jelenleg még nem gyógyítható, de korai felismeréssel, megfelelő kezeléssel és életmódváltással jelentősen javítható az érintettek életminősége, és csökkenthető a szövődmények kockázata.

Fontos szerepe van ebben a genetikai és immunológiai szűréseknek, valamint a veszélyeztetett személyek időben történő azonosításának. A prevenció és a rendszeres kontroll kulcsfontosságú lehet a betegség hatékony kezelésében.

Forrás: Webbeteg