Cukorbeteg? A szívére is jobban kell figyelnie

• Jó hírek
• 2026. szeptember 15.

A cukorbetegség nem csupán a vércukorszint miatt jelent egészségügyi kockázatot.

A tartósan magas vércukorszint károsíthatja az ereket, miközben a diabéteszhez gyakran magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírértékek és túlsúly is társul. Ezek együtt jelentősen növelhetik a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kialakulásának esélyét. Éppen ezért a cukorbetegek gondozásában nemcsak a diabetológiai, hanem a szív-érrendszeri kockázat rendszeres ellenőrzése is fontos.

Miért veszélyesebb a diabétesz a szívre?

A tartósan magas vércukorszint idővel károsíthatja az erek belső falát, és elősegítheti az érelmeszesedés kialakulását. A folyamatot tovább súlyosbíthatja a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlsúly vagy az elhízás, amelyek gyakran együtt jelennek meg a cukorbetegséggel. A kockázat ráadásul annál nagyobb lehet, minél régebb óta áll fenn a diabétesz, illetve minél kevésbé sikerül megfelelően kontrollálni az anyagcsere- és egyéb rizikófaktorokat.

Ennek következtében cukorbetegeknél gyakoribb lehet a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke, a perifériás érbetegség és a szívelégtelenség. A cukorbetegség és a szív-érrendszer állapota tehát szorosan összefügg, ezért nem elegendő kizárólag a vércukorértékekre figyelni.

A szív-érrendszeri kockázat szempontjából a 2-es típusú cukorbetegség különösen jelentős tényező. Az EgészségKalauz által idézett szakértő szerint emiatt fontos a kardiovaszkuláris rizikó rendszeres felmérése és szükség esetén a célzott kezelés.

Nem mindig a mellkasi fájdalom figyelmeztet

Van egy másik ok is, ami miatt a cukorbetegeknek érdemes komolyan venniük a szív-érrendszeri ellenőrzést. A hosszabb ideje fennálló diabétesz idegkárosodást, úgynevezett diabéteszes neuropátiát okozhat. Ha az autonóm idegrendszer is érintett, megváltozhat a fájdalom érzékelése, emiatt pedig egyes szívproblémák kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezhetnek.

Szívinfarktus cukorbetegség mellett is kialakulhat úgy, hogy nem jelentkezik a klasszikus, erős mellkasi fájdalom. Ehelyett előfordulhat hirtelen légszomj, szokatlan gyengeség, hideg verejtékezés, hányinger, szédülés vagy általános rosszullét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden cukorbetegnél úgynevezett néma infarktus következik be, csupán azt, hogy a tünetek értékelésekor nem szabad kizárólag a mellkasi fájdalom jelenlétéből kiindulni.

A csendes vagy néma szívinfarktus attól még nem veszélytelen, hogy kevésbé feltűnő. A szívizom károsodhat akkor is, ha az érintett nem ismeri fel az eseményt, így a szokatlan rosszulléteket sem célszerű félvállról venni.

A vércukron túl más értékekre is figyelni kell

A szív-érrendszeri kockázat mérséklésében a megfelelő vércukorérték fontos, de önmagában nem minden. A vérnyomás és a koleszterinszint rendezése, a testsúly kontrollja, a dohányzás kerülése és a rendszeres, az állapothoz igazított mozgás ugyanúgy része a megelőzésnek. Az étrendnek is jelentős szerepe lehet: a kiegyensúlyozott, zöldségekben és rostban gazdag, teljes értékű gabonaféléket és kedvező zsírsavösszetételű élelmiszereket előnyben részesítő táplálkozás a szív-érrendszer szempontjából is kedvező.

Túlsúly esetén már mérsékelt fogyás is kedvezően hathat az anyagcsere- és a szív-érrendszeri kockázatra. A rendszeres orvosi ellenőrzés során ezért a vércukor és a HbA1c mellett a vérnyomást, a vérzsírokat, a vesefunkciót és az egyéb kockázati tényezőket is érdemes nyomon követni.

A kardiológiai kontroll nem azt jelenti, hogy minden cukorbetegnek automatikusan ugyanazokon a vizsgálatokon kell átesnie. A szükséges ellenőrzéseket az életkor, a cukorbetegség típusa és fennállásának ideje, az esetleges társbetegségek, a kockázati tényezők és a panaszok alapján határozzák meg.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A kardiológiai kivizsgálás első lépése rendszerint a kórelőzmény és a panaszok áttekintése, amelyet fizikális vizsgálat és vérnyomásmérés egészíthet ki. A laborban többek között a vércukor- és HbA1c-érték, a koleszterin- és trigliceridszint, szükség esetén pedig a vesefunkció is ellenőrizhető.

A kivizsgálás része lehet nyugalmi EKG, szívultrahang, terheléses EKG vagy Holter-EKG is, de ezek közül nem feltétlenül mindegyikre van szükség. Az orvos a tünetek és az egyéni kockázat alapján dönt arról, milyen további vizsgálat indokolt.

A lényeg tehát az, hogy cukorbetegség mellett a szív védelme nem különálló feladat. A megfelelő vércukorszint mellett a vérnyomás, a koleszterin, a testsúly és az életmód együttes rendezése, valamint az orvosi kontroll segíthet a szív-érrendszeri kockázat mérséklésében.