Nobel-díjas áttörés az immunrendszer kutatásában – közelebb a cukorbetegség megértéséhez

• Egészség, Jó hírek
• 2025. október 7.
• 65

A hagyományoknak megfelelően a Svéd Királyi Akadémia elsőként az idei orvosi és élettani Nobel-díjak kitüntetettjeit jelentette be hétfőn Stockholmban.

Idén azok a kutatók kapták az elismerést, akik az immunrendszer működésének szabályozásában kulcsszerepet játszó mechanizmusokat fedezték fel – vagyis azt, hogyan védi meg a szervezetünk magát a külső és belső ellenségekkel szemben. Az immunrendszer sejtjei és molekulái (az antitestek) nap mint nap azon dolgoznak, hogy megóvják egészségünket: felismerik és elpusztítják a kórokozókat, valamint a tumorsejtté alakuló saját sejtjeinket. Azonban, ha ez a finomra hangolt rendszer hibát vét, súlyos autoimmun betegségek is kialakulhatnak.

Sokáig úgy gondolták, hogy a hibás immunsejtek kiszűrése kizárólag a csecsemőmirigyben történik – vagyis ott dől el, mely sejtek maradhatnak meg, és melyek jelentenének veszélyt a szervezetre. A most kitüntetett kutatók azonban kimutatták, hogy ez csak az egyik része a történetnek. Az immunrendszer szabályozása nemcsak központi szinten, hanem a periférián, azaz a szövetekben is zajlik. Ezt a folyamatot perifériás immuntoleranciának nevezik – innen ered az elnevezés is, hiszen az egészséges immunrendszer „tolerálja”, vagyis nem támadja meg saját szöveteinket.

A működés kulcsát Shimon Sakaguchi, az Oszakai Egyetem kutatója fedezte fel, amikor az 1990-es években azonosított egy addig ismeretlen immunsejt-típust. Ezeket szabályozó (reguláló) T-sejteknek nevezték el. Feladatuk, hogy megakadályozzák, hogy más immunsejtek tévedésből a szervezet saját sejtjeit támadják meg – vagyis ők az immunrendszer fékei. Ha ezek a sejtek hibásan működnek, megnő az autoimmun betegségek kockázata.

A két másik díjazott, Mary Brunkow és Fred Ramsdell, a szabályozás genetikai hátterét tárta fel. Kísérleteik során észrevették, hogy bizonyos egerek gyakrabban betegedtek meg autoimmun kórképekben. Kiderült, hogy ezeknél az állatoknál egy gén – a Foxp2 – mutálódott. A felfedezés mérföldkőnek számított: bebizonyította, hogy ez a gén kulcsszerepet játszik az immunműködés szabályozásában és az autoimmun folyamatok visszaszorításában.

Sakaguchi későbbi kutatásai során azt is kimutatta, hogy a Foxp2 gén irányítja a szabályozó T-sejtek képződését, vagyis a két felfedezés szorosan összefügg. Az elmúlt három évtizedben számos új immunterápiás eljárás épült ezekre az ismeretekre. A tudósok reményei szerint ezek a módszerek forradalmasíthatják a rák, a szívbetegségek, a cukorbetegség és más súlyos betegségek kezelését a közeljövőben.