Ha ebben a sorrendben eszik, megelőzheti a cukorbetegséget

Megosztás:

Az ételek fogyasztásának sorrendje sokkal fontosabb, mint eddig gondoltuk.

Nem mindegy, mivel kezdjük az étkezést

Az, hogy egy étkezés során először szénhidrátot vagy fehérjét fogyasztunk, nem csupán ízlés kérdése. A sorrend jelentősen befolyásolja a vércukorszint alakulását, és ezen keresztül a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.

Ha ebben a sorrendben eszik, csökkentheti a kockázatot

Időzítés, összetétel, hatás – az orvosok és táplálkozáskutatók régóta vizsgálják, hogyan lehet az étkezést az egészség és a testsúly szempontjából optimalizálni. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, milyen sorrendben.

Ezt a kérdést több kutatócsoport is tanulmányozta, köztük Louis Aronne és csapata a New York-i Weill Cornell Medical College-ból. Azt vizsgálták, miként hat a vércukorszintre és az inzulinválaszra, ha valaki szénhidráttal vagy fehérjével kezdi az étkezést – számolt be róla a focus.de.

Először a steak, csak utána a kenyér

A vizsgálatban részt vevők ugyanazt az ételt kapták, csupán az elfogyasztás sorrendje tért el.

  • Az egyik csoport kenyérrel és narancslével kezdett (szénhidrát), majd tíz perc múlva csirkemellet és salátát evett.

  • A másik csoport fordított sorrendben étkezett, szintén tízperces szünettel. Egy későbbi napon a csoportok felcserélték a sorrendet, így mindenki mindkét verziót kipróbálta.

Az eredmény egyértelmű volt:

  • ha az étkezés fehérjével indult, a vércukorszint jóval kisebb mértékben emelkedett,

  • ha viszont szénhidráttal kezdődött, a vércukorszint erősen megugrott és ingadozott.

Kik profitálnak belőle a legtöbbet?

A kutatók szerint különösen a cukorbetegek és a cukorbetegség előtti állapotban lévők járhatnak jól azzal, ha az étkezést hússal és salátával, hallal és zöldségekkel kezdik, és csak ezután következnek a kenyér-, rizs- vagy tésztaalapú köretek.

Ugyanakkor az egészséges emberek és a fogyókúrázók is profitálhatnak ebből a sorrendből. A fehérjével indított étkezés hosszabb teltségérzetet biztosít, ami segít elkerülni az éhségrohamokat és a túlevést.

Hogyan alkalmazható mindez a mindennapokban?

A tanulmányban alkalmazott, időben elkülönített étkezési sorrend a hétköznapokban nem mindig praktikus. Ki szeretné előbb megenni a halat és a salátát, majd később a már kihűlt rizst?

A gyakorlatban sokkal jobban működik, ha a napi étkezések sorrendjében érvényesítjük a szénhidrát–fehérje arányokat:

  • Reggel: a gyorsan felszívódó szénhidrátok dominálnak (például kenyér lekvárral vagy mézzel), hiszen a szervezetnek ekkor gyors energiára van szüksége.

  • Ebéd: fehérje és szénhidrát együtt (klasszikus „hús–burgonya–zöldség” összeállítás), az erőnlét és energiaszint fenntartásához.

  • Vacsora: fehérje zöldségekkel vagyis „jó” szénhidrátokkal. Az esti fehérje támogatja az éjszakai regenerációt, és elősegíti a zsírégetést, amely ilyenkor a legintenzívebb. A késő esti szénhidrátfogyasztás ezzel szemben gátolja ezt a folyamatot.

Egy egyszerű szabály, amit könnyű betartani

A megfelelő sorrend egyik legegyszerűbb eleme: ne szénhidráttal kezdjük az étkezést.

Vagyis az étteremben ne nyúljunk a kenyérkosárhoz, mielőtt megérkezik a főétel. Ez az apró változtatás már önmagában is kedvezően hathat a vércukorszintre, és hosszú távon az anyagcserére is.

Forrás: focus.de

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük