Ha ebben a sorrendben eszik, megelőzheti a cukorbetegséget
Az ételek fogyasztásának sorrendje sokkal fontosabb, mint eddig gondoltuk.
Nem mindegy, mivel kezdjük az étkezést
Az, hogy egy étkezés során először szénhidrátot vagy fehérjét fogyasztunk, nem csupán ízlés kérdése. A sorrend jelentősen befolyásolja a vércukorszint alakulását, és ezen keresztül a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
Ha ebben a sorrendben eszik, csökkentheti a kockázatot
Időzítés, összetétel, hatás – az orvosok és táplálkozáskutatók régóta vizsgálják, hogyan lehet az étkezést az egészség és a testsúly szempontjából optimalizálni. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, milyen sorrendben.
Ezt a kérdést több kutatócsoport is tanulmányozta, köztük Louis Aronne és csapata a New York-i Weill Cornell Medical College-ból. Azt vizsgálták, miként hat a vércukorszintre és az inzulinválaszra, ha valaki szénhidráttal vagy fehérjével kezdi az étkezést – számolt be róla a focus.de.
Először a steak, csak utána a kenyér
A vizsgálatban részt vevők ugyanazt az ételt kapták, csupán az elfogyasztás sorrendje tért el.
-
Az egyik csoport kenyérrel és narancslével kezdett (szénhidrát), majd tíz perc múlva csirkemellet és salátát evett.
-
A másik csoport fordított sorrendben étkezett, szintén tízperces szünettel. Egy későbbi napon a csoportok felcserélték a sorrendet, így mindenki mindkét verziót kipróbálta.
Az eredmény egyértelmű volt:
-
ha az étkezés fehérjével indult, a vércukorszint jóval kisebb mértékben emelkedett,
-
ha viszont szénhidráttal kezdődött, a vércukorszint erősen megugrott és ingadozott.
Kik profitálnak belőle a legtöbbet?
A kutatók szerint különösen a cukorbetegek és a cukorbetegség előtti állapotban lévők járhatnak jól azzal, ha az étkezést hússal és salátával, hallal és zöldségekkel kezdik, és csak ezután következnek a kenyér-, rizs- vagy tésztaalapú köretek.
Ugyanakkor az egészséges emberek és a fogyókúrázók is profitálhatnak ebből a sorrendből. A fehérjével indított étkezés hosszabb teltségérzetet biztosít, ami segít elkerülni az éhségrohamokat és a túlevést.
Hogyan alkalmazható mindez a mindennapokban?
A tanulmányban alkalmazott, időben elkülönített étkezési sorrend a hétköznapokban nem mindig praktikus. Ki szeretné előbb megenni a halat és a salátát, majd később a már kihűlt rizst?
A gyakorlatban sokkal jobban működik, ha a napi étkezések sorrendjében érvényesítjük a szénhidrát–fehérje arányokat:
-
Reggel: a gyorsan felszívódó szénhidrátok dominálnak (például kenyér lekvárral vagy mézzel), hiszen a szervezetnek ekkor gyors energiára van szüksége.
-
Ebéd: fehérje és szénhidrát együtt (klasszikus „hús–burgonya–zöldség” összeállítás), az erőnlét és energiaszint fenntartásához.
-
Vacsora: fehérje zöldségekkel vagyis „jó” szénhidrátokkal. Az esti fehérje támogatja az éjszakai regenerációt, és elősegíti a zsírégetést, amely ilyenkor a legintenzívebb. A késő esti szénhidrátfogyasztás ezzel szemben gátolja ezt a folyamatot.
Egy egyszerű szabály, amit könnyű betartani
A megfelelő sorrend egyik legegyszerűbb eleme: ne szénhidráttal kezdjük az étkezést.
Vagyis az étteremben ne nyúljunk a kenyérkosárhoz, mielőtt megérkezik a főétel. Ez az apró változtatás már önmagában is kedvezően hathat a vércukorszintre, és hosszú távon az anyagcserére is.
Forrás: focus.de
2026. február 16.
Egy táplálkozási minta, amely három komoly betegség ellen is segíthet
2026. február 16.
A cukorbetegség gyakori társbetegségei
2026. február 16.
Tévhitek a cukorbetegségről
2026. február 15.
A legegészségesebb édesítőszerek
2026. február 15.
A „csodaszer” új arca: az Ozempic a függőség ellen is hatásos lehet?
2026. február 14.