Lehet, hogy az agyban kell kezdeni a cukorbetegség kezelését?

• Egészség
• 2025. június 16.

Egy új tanulmány szerint a 2-es típusú cukorbetegség sikeres kezeléséhez az agyi neuronokra kell összpontosítani, nem pedig egyszerűen az elhízásra vagy az inzulinrezisztenciára – derül ki a Journal of Clinical Investigation című folyóiratban közzétett tanulmányból.

„Ezek az idegsejtek kiemelkedő szerepet játszanak a hiperglikémiában és a 2-es típusú cukorbetegségben” – mondta Dr. Michael Schwartz, a UW Medicine endokrinológusa, a cikk szerzője.

Annak megállapítására, hogy ezek a neuronok hozzájárulnak-e a cukorbeteg egerek emelkedett vércukorszintjéhez, a kutatók egy széles körben alkalmazott vírusgenetikai megközelítést alkalmaztak, hogy az AgRP neuronok tetanusztoxint állítsanak elő, ami megakadályozza, hogy a neuronok kommunikáljanak más neuronokkal.

Ez a beavatkozás hónapokig normalizálta a magas vércukorszintet, annak ellenére, hogy nem volt hatása a testsúlyra vagy a táplálékfogyasztásra.

Az eddigi kutatások szerint a cukorbetegség, különösen a 2-es típusú cukorbetegség a genetikai hajlam és az életmódbeli tényezők, köztük az elhízás, a testmozgás hiánya és a helytelen táplálkozás kombinációjából ered. A tényezők e keveréke inzulinrezisztenciához vagy elégtelen inzulintermeléshez vezet.

Schwartz szerint a tudósok eddig úgy gondolták, hogy az agy nem játszik szerepet a 2-es típusú cukorbetegségben.

Az új eredmények összhangban vannak az ugyanezen tudósok által publikált tanulmányokkal, amelyek szerint az FGF1 nevű peptid közvetlen agyba történő beadása szintén a cukorbetegség elmúlását okozza egerekben. Később kimutatták, hogy ez a hatás az AgRP neuronok tartós gátlását foglalja magában.

Az adatok együttesen arra utalnak, hogy bár ezek az idegsejtek fontosak a vércukorszint szabályozásában a cukorbetegségben, nem játszanak jelentős szerepet az elhízás kiváltásában ezekben az egerekben – jegyezték meg a kutatók jelentésükben.

Más szóval, ezeknek az idegsejteknek a megcélzása nem biztos, hogy visszafordítja az elhízást, még akkor sem, ha a cukorbetegség remisszióba kerül, magyarázta Schwartz.

Ez a megközelítés változást jelenthet abban, ahogyan a klinikusok megértik és kezelik ezt a krónikus betegséget, mondta Schwartz. Megjegyezte például, hogy az Ozempic és más, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt új gyógyszerek is képesek gátolni az AgRP neuronokat.

Az, hogy ez a hatás milyen mértékben járul hozzá e gyógyszerek antidiabetikus hatásához, nem ismert. További kutatások segíthetnek a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék az AgRP neuronok szerepét abban, hogy a szervezet normális esetben hogyan szabályozza a vércukorszintet, és hogy végül ezeket az eredményeket humán klinikai vizsgálatokba is átültessék – tette hozzá.