A gének is beleszólhatnak abba, mennyire szeretjük az édességeket

Megosztás:
Forrás: Pexels

A gének is szerepet játszhatnak abban, mennyire kívánjuk az édességeket. Egy friss kutatás meglepő összefüggésekre derített fényt.

Sokan úgy gondolják, hogy az édességek vagy a zsíros ételek utáni vágy kizárólag akaraterő kérdése. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. Bizonyos genetikai adottságok is befolyásolhatják, mennyire vonzódunk egyes ízekhez, ami hosszú távon az étkezési szokásainkra és az egészségünkre is hatással lehet.

A kutatásról az Everyday Health számolt be. A vizsgálat során a kutatók a UK Biobank közel 500 ezer résztvevőjének adatait elemezték, és azt vizsgálták, hogy az emberek genetikai háttere milyen kapcsolatban áll az ételpreferenciáikkal.

A gének hatással lehetnek arra, mit kívánunk

A kutatók az étkezési szokásokról szóló kérdőíveket genetikai adatokkal vetették össze. Arra keresték a választ, hogy azok, akik genetikailag hajlamosabbak az édes vagy zsíros ízek kedvelésére, valóban gyakrabban választják-e ezeket az ételeket.

Az eredmények alapján igen.

Azok, akiknél erősebb genetikai hajlam mutatkozott az édes ízek kedvelésére, átlagosan napi hét grammal több édességet vagy cukros ételt fogyasztottak. Ez elsőre nem tűnik jelentős különbségnek, a kutatók szerint azonban évek alatt már számottevő hatása lehet.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az édes és zsíros ízeket kedvelő genetikai profillal rendelkezők között valamivel gyakoribb volt a magasabb testsúly és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása.

Mi állhat a háttérben?

Scott Keatley dietetikus szerint a gének több ponton is befolyásolhatják az ételválasztást. Hatással lehetnek az ízérzékelésre, az étvágy szabályozására, az agy jutalmazási rendszerére, sőt arra is, hogy egy-egy ételt mennyire érzünk kielégítőnek.

A szakember szerint emellett epigenetikai folyamatok is szerepet játszhatnak. Ezek nem változtatják meg a DNS-t, ugyanakkor befolyásolhatják a gének működését. Ilyen hatással lehet például a stressz, az alvás minősége vagy a hosszú távú táplálkozási szokások.

Mindez azt mutatja, hogy az étkezési döntéseinket egyszerre alakítják biológiai és környezeti tényezők.

Nem csak a genetika számít

A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy a genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul az elhízás vagy a cukorbetegség.

Zhang szerint az édes és zsíros ételek azért is jelentenek kockázatot, mert általában magasabb a kalóriatartalmuk, így rendszeres fogyasztásuk könnyen súlygyarapodáshoz vezethet.

Mir Ali, a MemorialCare Surgical Weight Loss Center orvosigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszergyártók sok terméket kifejezetten úgy fejlesztenek, hogy azok minél kívánatosabbnak hassanak. Ez még nehezebbé teheti az önmérsékletet azok számára, akik eleve érzékenyebbek ezekre az ízekre.

A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a családi szokások, a kulturális háttér, a környezet és az elérhető élelmiszerek legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint az öröklött adottságok.

A genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy minden eldőlt

Jelenleg nincs olyan rutinszerű vizsgálat, amely megmutatná, ki hordozza ezeket a génváltozatokat. A szakemberek szerint azonban erre nincs is feltétlenül szükség ahhoz, hogy valaki egészségesebb életmódot alakítson ki.

Mir Ali szerint még azok is sokat tehetnek egészségük megőrzéséért, akik örökletesen hajlamosabbak az édességek kedvelésére.

Zhang úgy véli, a fokozatos változtatások lehetnek a legeredményesebbek. A kisebb adagok, a ritkább édességfogyasztás és a tudatos ételválasztás idővel az ízlést is alakíthatja, így a nagyon édes vagy zsíros ételek egyre kevésbé tűnhetnek vonzónak.

Ha valaki azt tapasztalja, hogy az állandó sóvárgás megnehezíti az egészséges életmód fenntartását, érdemes szakemberhez fordulni. Egy orvosi kivizsgálás segíthet kizárni az esetleges hormonális vagy egyéb egészségügyi okokat, és személyre szabott tanácsokat is adhat.

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a genetika ugyan befolyásolhatja az ételpreferenciáinkat, de nem határozza meg a jövőnket. Ahogy Scott Keatley fogalmazott: Még ha a genetika szerepet is játszik, a hosszú távú kockázatok csökkentésének legerősebb eszköze továbbra is az életmód.

Forrás: hazipatika.com

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük