Egy mindennapi vegyi anyag ronthatja az inzulinérzékenységet
Egy új humán vizsgálat szerint a biszfenol A, vagyis a BPA már néhány nap alatt kedvezőtlenül befolyásolhatja az inzulinérzékenységet.
A műanyagok és egyes élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásában korábban széles körben használt vegyi anyaggal kapcsolatban most először született olyan kontrollált emberi kísérleti eredmény, amely közvetlen kapcsolatot mutatott ki a BPA bevitele és a perifériás inzulinérzékenység romlása között. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat kicsi és rövid ideig tartott, ezért az eredmények önmagukban még nem jelentik azt, hogy a BPA bizonyítottan cukorbetegséget okoz.
Öt nap alatt mérhető változást találtak
A California Polytechnic State University és a Rutgers University kutatói 40 egészséges, fiatal felnőttet vontak be a kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatba. A résztvevők átlagéletkora valamivel több mint 21 év volt, és valamennyien normál testsúlyúak, cukorbetegségtől mentesek voltak. A kutatók először két napon keresztül alacsony BPA-tartalmú étrendet biztosítottak számukra, majd a résztvevőket két csoportra osztották.
Az egyik csoport öt napon keresztül placebót kapott, a másik pedig testsúlykilogrammonként napi 50 mikrogramm BPA-t. A választott mennyiség az Egyesült Államokban korábban meghatározott referenciaértékhez igazodott. A kutatók ezt követően egy úgynevezett euglikémiás-hiperinzulinémiás clamp vizsgálattal mérték meg, hogyan reagál a szervezet az inzulinra.
Az eredmény egyértelmű különbséget mutatott a két csoport között. A BPA-val kezelt résztvevőknél körülbelül 9 százalékkal csökkent a perifériás inzulinérzékenység, miközben a placebo-csoportban enyhe javulást mértek. A testsúlyban és az éhomi vércukorszintben eközben nem mutattak ki statisztikailag jelentős különbséget.
Az izmok cukorfelhasználása is érintett lehet
Az inzulin egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a vérben lévő glükóz bejutását a sejtekbe. Ha a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, a szervezetnek ugyanazon hatás eléréséhez több inzulinra lehet szüksége. Az inzulinérzékenység tartós romlása az inzulinrezisztencia kialakulásának egyik fontos eleme, amely a 2-es típusú cukorbetegséghez vezető folyamatban is szerepet játszhat.
A kutatók arra utaló eredményeket találtak, hogy a BPA elsősorban a vázizmok inzulin által szabályozott glükózanyagcseréjét befolyásolhatta. A vizsgálat alapján azonban még nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, pontosan milyen mechanizmus áll a háttérben, és azt sem, hogy a rövid távon mért változás hosszabb időn keresztül fennmarad-e.
A BPA és a cukoranyagcsere kapcsolatát korábban főként megfigyeléses kutatások alapján vizsgálták. Ezekben a magasabb BPA-kitettség összefüggést mutatott többek között a 2-es típusú cukorbetegséggel, a prediabétesszel és az inzulinrezisztenciával. Az új vizsgálat azért érdekes, mert nem csupán egy statisztikai együttjárást talált, hanem kísérleti körülmények között vizsgálta a BPA közvetlen hatását.
Nem minden műanyagban található meg ugyanúgy
A biszfenol A-t évtizedeken keresztül többféle műanyag és gyanta előállításánál használták. Az élelmiszerekkel érintkező anyagoknál például polikarbonát műanyagokban, illetve epoxigyantákból készült belső bevonatokban is alkalmazták. Innen nagyon kis mennyiségben bekerülhetett az élelmiszerekbe és italokba. Az EFSA szerint a biszfenolok bizonyos élelmiszer-tároló anyagokból kis mennyiségben az ételbe és az italba is migrálhatnak.
Fontos azonban, hogy nem minden műanyag palack vagy ételtároló tartalmaz BPA-t, ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy minden műanyagból jelentős BPA-expozíció származik. A vegyi anyag felhasználása az elmúlt években számos területen korlátozottá vált, különösen az élelmiszerekkel érintkező termékek esetében.
Az Európai Unió 2024 decemberében megtiltotta a BPA használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, a szabályozás pedig átmeneti időszakokat is meghatározott a már gyártott termékekre. A jelenleg hatályos uniós előírás szerint a legtöbb érintett egyszer használatos és ismételt használatra szánt termék esetében 2026. július 20. volt az általános átmeneti határidő, bizonyos kivételekkel és speciális rendelkezésekkel.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség
Az új eredmény figyelemre méltó, de több fontos korlátja is van. Mindössze 40 ember vett részt a kutatásban, valamennyien fiatalok és egészségesek voltak, a vizsgálat pedig csak öt napig tartott. Emiatt egyelőre nem tudható, hogy az eredmény ugyanígy jelentkezne-e idősebbeknél, túlsúlyosaknál, prediabéteszeseknél vagy már cukorbeteg embereknél.
Az sem derült ki a kutatásból, hogy az inzulinérzékenység romlása hosszabb távon is fennmaradna-e, illetve hogy a BPA milyen mértékben járulhat hozzá ténylegesen a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Ehhez nagyobb létszámú és hosszabb ideig tartó humán vizsgálatokra van szükség.
A mostani eredmény mégis fontos mérföldkő lehet, mert ez a kutatók szerint az első publikált, kontrollált humán kísérlet, amely közvetlen bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a szájon át bevitt BPA rövid távon ronthatja a perifériás inzulinérzékenységet. A tanulmány tehát nem bizonyítja, hogy a műanyagokból származó BPA önmagában cukorbetegséget okoz, de újabb adatot szolgáltat arra, hogy a vegyi anyag és az anyagcsere közötti kapcsolatot érdemes tovább vizsgálni.
- Hipoglikémia az iskolában – felismeri a pedagógus, ha baj van?
- Most akkor jó a dió és a mogyoró, vagy nem?
- A gyermekkori cukorbetegség rejtett terheit is vizsgálták a szegedi kutatók
- Csokoládés – mogyorós brownie
- Testnevelés cukorbetegen – mire figyeljen a gyerek, a szülő és a pedagógus?
- Gomba cukorbetegen – miért lehet jó őszi alapanyag?
2026. szeptember 18.
Egy mindennapi vegyi anyag ronthatja az inzulinérzékenységet
2026. szeptember 18.
Zárt cipőre váltunk – hogyan óvjuk a diabéteszes lábat ősszel?
2026. szeptember 17.
Alma egészben, reszelve vagy léként – ugyanúgy hat a vércukorra?
2026. szeptember 17.
Nem biztos, hogy teljesen kockázatmentesek a mesterséges édesítőszerek
2026. szeptember 16.
Szeptemberben induljon egy „diabétesz-ellenőrzőlista”? – Mit érdemes ősszel átnézni?
2026. szeptember 16.