Húsfogyasztás és cukorbetegség – mit mutat egy közel kétmillió ember adatait vizsgáló kutatás?

Megosztás:
Fotó: Pixabay

A húsfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kapcsolatát régóta vizsgálják, egy friss, rendkívül átfogó kutatás pedig ismét összefüggést talált a nagyobb húsfogyasztás és a betegség magasabb kockázata között.

A The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban megjelent tanulmány közel kétmillió ember, 20 ország adatait elemezte. Az eredmények szerint nemcsak a feldolgozott és a vörös húsok, hanem a csirkehús nagyobb mennyiségű fogyasztása is magasabb kockázattal járt együtt.

A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában a genetikai hajlam mellett számos életmódbeli tényezőnek is szerepe lehet. A mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás egyaránt kockázati tényezőnek számít. A kutatás ugyanakkor összefüggéseket vizsgált, ezért az eredmények önmagukban nem jelentik azt, hogy a húsfogyasztás közvetlenül okozza a cukorbetegséget.

Már kisebb mennyiségnél is találtak összefüggést

A kutatás eredményei szerint napi két szelet sonkának megfelelő mennyiségű feldolgozott hús fogyasztása 10 év alatt 15 százalékkal magasabb kockázattal járt a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából. A feldolgozatlan vörös húsok esetében napi 45 gramm, nagyjából egy kisebb steaknek megfelelő mennyiség, 10 százalékkal magasabb kockázattal társult.

A csirkehúsnál is találtak összefüggést: napi 110 gramm fogyasztása 8 százalékkal magasabb kockázattal járt. A kutatás vezető szerzője, Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint az eredmények összhangban vannak azokkal az ajánlásokkal, amelyek a feldolgozott és a feldolgozatlan vörös hús fogyasztásának mérséklését szorgalmazzák, különösen a 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében.

Nem csak a hús mennyisége számíthat

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében az étrend egészének is fontos szerepe van. Érdemes olyan ételeket előnyben részesíteni, amelyek tápanyagokban gazdagok, ugyanakkor kevesebb telített és transzzsírt tartalmaznak. Az édességek és a túl sós ételek fogyasztásának mérséklése szintén része lehet egy kiegyensúlyozottabb étrendnek.

A magas vércukorszint hosszabb távon a magas vérnyomás és az erek károsodásának kockázatát is növelheti, a cukorbetegség pedig gyakran együtt jár magas koleszterin- és trigliceridszinttel. Ezek együttesen tovább növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A húsfogyasztással kapcsolatban ugyanakkor nemcsak a cukorbetegség miatt merülnek fel kérdések. Korábbi kutatások a vörös és feldolgozott húsok rendszeres fogyasztását más krónikus betegségekkel, köztük egyes szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségekkel is összefüggésbe hozták.

Magyarországon is jelentős a vörös hús fogyasztása

A cikkben idézett 2016-os adatok szerint Magyarországon a sertés-, marha- és juhhúsból származó vöröshús-fogyasztás körülbelül napi 89 gramm volt fejenként. A tanulmányra hivatkozó elemzés ezt egy, a megelőzés szempontjából javasolt alacsonyabb mennyiséggel hasonlítja össze.

A vörös és feldolgozott húsok fogyasztásának egészségügyi következményei gazdasági szempontból is jelentős terhet jelenthetnek. Egy korábbi, a Zero Carbon Analytics által készített elemzés szerint 2020-ban globálisan mintegy 285 milliárd dollárra rúgtak a kapcsolódó egészségügyi kiadások, beleértve többek között a kórházi ellátás, a gyógyszerek, a kieső munkaidő és az informális gondozás költségeit.

Nem kell egyetlen élelmiszerre leegyszerűsíteni

A kutatás egyik fontos tanulsága nem feltétlenül az, hogy egyetlen élelmiszert kell teljesen elhagyni. Inkább az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát számos tényező befolyásolja, és az étrend egészének van jelentősége. A feldolgozott húsok és a nagy mennyiségű vöröshús fogyasztásának mérséklése mellett a rendszeres testmozgás és a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrend is fontos része lehet a megelőzésnek.

A közel kétmillió ember adatait vizsgáló kutatás ismét arra utal, hogy a nagyobb húsfogyasztás, különösen a feldolgozott és vörös húsoké, összefügghet a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával. A pontos kapcsolat megértéséhez azonban az étrend többi elemét és az egyéb életmódbeli tényezőket is figyelembe kell venni.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük