Közel a gyógymód az 1-es típusú cukorbetegségre?

• Egészség, Jó hírek
• 2025. július 28.
• 11

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint világszerte körülbelül 9 millió ember él 1-es típusú cukorbetegséggel, számuk pedig folyamatosan növekszik, különösen a gyermekek és a serdülők körében.

Jelenleg még egy gyógyíthatatlan krónikus betegségről van szó, mellyel élethosszig együtt kell élni, de a tudósok gőzerővel keresik a megoldást. Ennek a 9 millió embernek (és családjuknak) pedig jó hír, hogy egy új őssejt-alapú terápia eredményei igencsak kecsegtetőek.

A cukorbetegség korunk népbetegsége: ha végigsétálunk egy utcán, és megszólítunk legalább 10 embert, szinte biztosan lesz köztük olyan, aki valamilyen formájában szenved. De amennyire gyakori betegség, annyi a téves vagy hiányos információ a témával kapcsolatban. Gyakori tévhit például, hogy cukorbetegség kizárólag akkor alakul ki, ha valaki egészségtelen életmódot folytat, tehát sok cukros, szénhidrátban gazdag ételt fogyaszt, keveset sportol, túlsúlyos. Ez a 2-es típusú diabéteszre igaz az esetek többségében, ám az 1-es típusú cukorbetegségnél általában nincs ilyen összefüggés, mert olyanoknál is kialakulhat, akik kifejezetten fitten élnek.

Mit kell tudni az 1-es típusi cukorbetegségről?

Ez egy olyan krónikus autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere tévedésből elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Az inzulin pedig az a hormon, amely létfontosságú a vércukorszint szabályozásában: segíti a sejtek glükózfelvételét, így biztosítva az energiát a szervezet számára. Ha azonban nincs elegendő inzulin, a cukor felhalmozódik a vérben, ami súlyos anyagcserezavart eredményez. Az 1-es típusú diabétesz leggyakrabban gyermek- vagy serdülőkorban alakul ki, de előfordulhat fiatal felnőtteknél, sőt idősebb korban is. Tünetei – például gyakori pisilés, extrém szomjúság, hirtelen fogyás, fáradtság – általában hirtelen jelentkeznek, és kezelés nélkül gyorsan életveszélyes állapothoz, úgynevezett diabéteszes ketoacidózishoz vezethetnek.

Hogyan kezelhető jelenleg?

Az 1-es típusú diabétesz ma még nem megelőzhető, és a diagnózist követően az érintettek életük végéig inzulinkezelésre szorulnak. Mivel a szervezet nem termel többé inzulint, a betegnek mesterséges úton kell pótolnia. Ezt vagy többszöri napi injekció formájában vagy inzulinpumpával végzik. A pumpa folyamatosan adagolja a bázisinzulint, és a felhasználó étkezéskor plusz adagot juttat be (bólust). Az inzulinadagokat mindig az aktuális vércukorszinthez, az étkezés szénhidráttartalmához, valamint a fizikai aktivitáshoz kell igazítani. A szénhidrátszámlálás és az inzulinbevitel mellett a hatékony kezelés másik pillére a vércukorszint rendszeres ellenőrzése. Ma már egyre fejlettebb folyamatos glükózmonitorozó rendszerek (CGM) érhetők el erre a célra, melyek valós időben mérik a vércukrot egy apró bőralatti szenzor segítségével. Ezek segítenek elkerülni a hipoglikémiát (alacsony vércukor) és a hiperglikémiát (magas vércukor), és jelentősen javítják az életminőséget. De a folyamatos számolgatás, önkontroll és aggódás azért így is megnehezíti a betegek mindennapjait, ezért óriási előrelépést jelentene, ha az orvosok találnának egy olyan módszert, amivel visszafordíthatóvá válna az 1-es típusú cukorbetegség.

Mi lehet a jövő?

A Nature Medicine-ben tavaly év végén megjelent egy tanulmány, amely szerint kínai kutatók őssejtekből génszerkesztéssel létrehoztak olyan új sejteket, amelyek képesek utánozni a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek funkcióját. Ezeket a sejteket egy 59 éves férfibe ültették be, aki több mint 25 éve szenvedett 1-es típusú diabéteszben. Az eredmény pedig lenyűgöző volt: a beteg másfél évig inzulin nélkül élt, miközben a vércukorszintje a normál tartományban maradt, a beültetett sejtek pedig nem váltottak ki rendellenes reakciót.

Idén júniusban pedig a Vertex Pharmaceuticals hasonló technológiára alapuló infúziós kezelése is áttörő sikert hozott. A klinikai tesztelés második fázisában 12 emberen próbálhatták ki terápiájukat, aminek során szintén olyan sejteket juttattak be a szervezetükbe, melyeket mesterségesen állítottak elő őssejtekből inzulinpótlás céljára. Három hónap elteltével egyiküknél sem jelentkeztek súlyos hipoglikémiás rohamok, egy év elteltével pedig a 12 résztvevő közül 10-nek már nem volt szüksége inzulininjekcióra. A tervek szerint az év második részében továbblépnek a tesztelés harmadik fázisába, hogy szélesebb körben is megbizonyosodjanak a terápia hatásosságáról, jövőre pedig megkezdődhet a forgalomba hozatali eljárás.

Az őssejtterápia tehát a jelek szerint ígéretesnek bizonyul a 1-es típusú cukorbetegség kezelésére

Azonban fontos tudni, hogy ha a pácienseknél nem a saját őssejtjükből átalakított inzulintermelő sejteket ültetnek be, akkor a kilökődés gátlására immunszuppresszánsszív gyógyszert kell szedni, melyeknek sokszor negatív hatásaik is vannak (fertőzésekre való fokozottabb hajlam, megnő a rák rizikója stb.) Biztonságosan és szélesebb körben tehát csak akkor lehet majd alkalmazni az őssejtterápiát az 1-es típusú diabéteszes betegeknél, ha immunszuppresszió nélkül is működik majd.

Forrás: evamagazin.hu