Meglepő eredmények születtek a metformin hatásáról
Hat évtizede alkalmazzák a metformint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, de működésének pontos mechanizmusa mindeddig homályban maradt.
Új játékos: az agy és a Rap1 fehérje
Korábban úgy gondolták, hogy a metformin elsősorban a máj glükóztermelésének csökkentése révén fejti ki vércukorszint-csökkentő hatását, míg néhány kutató a bélrendszer szerepét hangsúlyozta. Most azonban kimutatták, hogy egy Rap1 nevű apró fehérje kulcsfontosságú a metformin agyi hatásában. Ez a fehérje a ventromediális hipotalamusz (VMH) régiójában található, amely az egész test glükózanyagcseréjének egyik fő szabályozója.
A vizsgálatokban Rap1-hiányos, genetikailag módosított egereket használtak, amelyek magas zsírtartalmú étrend révén cukorbetegséghez hasonló állapotot mutattak. Ha ezeknek az egereknek kis adag metformint adtak, a vércukorszintjük nem változott – jelezve, hogy Rap1 nélkül a metformin nem fejti ki klasszikus hatását. Ezzel szemben az inzulin vagy a GLP-1 agonisták hatásosak maradtak.
A metformin „agy-bypass” hatása és jövője
A kutatók apró adag metformint fecskendeztek közvetlenül az egerek agyába, ami már minimális mennyiségben is erőteljes vércukorszint-csökkenést idézett elő – tízezerszer kisebb dózisban, mint amit szájon át alkalmaznak. Kiderült, hogy az úgynevezett SF1 neuronok aktiválódnak ebben a folyamatban, ám ehhez elengedhetetlen a Rap1 fehérje jelenléte. Amennyiben hiányzott, a metformin hatása teljesen eltűnt.
Lényeges kiemelni, hogy az eddigi antidiabetikumok többsége kizárólag perifériásan hat, míg a széles körben alkalmazott metformin már évtizedek óta az agyat is célozza. Az eredmények új utakat nyitnak az olyan gyógyszerek fejlesztésében, amelyek az agy Rap1-útvonalát közvetlenül célozzák meg.
Új remények a cukorbetegeknek
Összességében elmondható, hogy a kutatás nemcsak a diabétesz kezelését forradalmasíthatja, hanem további előnyöket is kínálhat, például a metformin ismert agyi öregedésgátló hatásának jobb megértését. A Baylor College of Medicine, valamint a louisianai és japán intézmények együttműködésével zajló kutatás fejlesztési támogatásokat és nemzetközi elismerést is kapott, ezzel új reményt kínálva a személyre szabottabb, hosszú távon kedvezőbb cukorbetegség-kezelésekhez.
- Az ősz nagy kérdése: mikor lesz beteg a gyerek?
- Mi a jó és a rossz koleszterin?
- Október a látás hónapja: mikor volt utoljára szemfenékvizsgálaton?
- Bulgur: ezért lehet jó választás, de nem mindenkinek
- Ötvenéves kor felett emelkedik a vércukorszint? Többféle ok is állhat a háttérben
- Cukorbetegen is lehet vért adni?
2026. október 16.
Ez a 10 étel segíthet egyensúlyban tartani a vércukorszintedet
2026. október 15.
Gesztenye, sütőtök, dió: mennyi fér bele cukorbetegként?
2026. október 14.