Örökre eldobhatjuk az inzulinos fecskendőt?

• Egészség, Jó hírek
• 2026. február 6.

Újabb jelentős lépést tettek a cukorbetegség kezelésének átalakítása felé. Egy nemzetközi kutatócsoport olyan élő, sejtes implantátumot fejlesztett ki, amely önállóan képes szabályozni a vércukorszintet, és hosszú távon akár kiválthatja a napi inzulininjekciókat.

A fejlesztés lényege egy újfajta, önszabályozó implantátum, amely a szervezetbe ültetve folyamatosan érzékeli a vércukorszintet, az implantátumon belül maga termeli meg az inzulint, majd pontosan annyit bocsát ki, amennyire az adott pillanatban szükség van. A rendszer teljesen önállóan működik: nincs szükség külső pumpákra, injekciókra vagy a beteg aktív közreműködésére. Az implantátum gyakorlatilag egy önszabályozó, gyógyszert előállító „szervként” viselkedik a testen belül.

Új fejlesztés – új típusú implantátum

A kutatást Shady Farah, a Technion – Izraeli Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának docense vezette, amerikai élvonalbeli egyetemek közreműködésével. Az eredményeket a Science Translational Medicine folyóiratban tették közzé. A kutatók hangsúlyozták: ez nem egy hagyományos szervbeültetés, az új technológia ugyanis jelentős előnyöket kínál a korábbi megoldásokhoz képest.

Kristályos pajzs védi az implantátumot

A sejtes terápiák egyik legnagyobb akadálya eddig az immunrendszer reakciója volt, amely idegenként ismeri fel és elpusztítja a beültetett sejteket. A kutatók ezt a problémát egy új megoldással, egy speciálisan tervezett, úgynevezett „kristályos pajzzsal” hidalták át.

Ez a védőréteg elrejti az implantátumot az immunrendszer elől, így az hosszú éveken át képes zavartalanul működni. A megoldás lehetővé teszi, hogy az élő implantátum folyamatosan és megbízhatóan lássa el feladatát.

Állatkísérletektől a klinikai alkalmazás felé

A technológiát már egereken sikeresen tesztelték a vércukorszint hatékony és tartós szabályozására, valamint nem emberi főemlősökön is igazolták a sejtek életképességét és működőképességét. A kutatók szerint ezek az eredmények fontos mérföldkövet jelentenek, és erősen alátámasztják a módszer jövőbeli emberi alkalmazásának lehetőségét.

Bár a kutatás jelenleg elsősorban a cukorbetegség kezelésére fókuszál, a szakemberek szerint az implantálható, zárt rendszerű módszer más krónikus betegségek esetében is alkalmazható lehet, ahol folyamatos biológiai hatóanyagpótlásra van szükség.

A koncepció 2018-ban született meg, amikor Shady Farah posztdoktori kutatóként az Massachusetts Institute of Technology-n és a Boston Children’s Hospitalban dolgozott. A fejlesztés ma már a Technion laboratóriumaiban folytatódik, szoros együttműködésben több amerikai intézménnyel.

Forrás: science.org, Origo