Új őssejtes módszert vizsgálnak az 1-es típusú cukorbetegség korai szakaszában

• Egészség, Jó hírek
• 2026. június 10.

Egy új, őssejteken alapuló terápia egérkísérletekben ígéretes eredményt mutatott az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében.

Az 1-es típusú cukorbetegség kutatásában az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy ne csak pótolni lehessen az elveszett inzulintermelést, hanem magát a folyamatot is sikerüljön lassítani vagy megállítani. Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új irányt nyithatnak ezen a területen, bár egyelőre még korai lenne áttörésről beszélni.

A Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja egy olyan új kezelési megközelítést fejlesztett ki, amely egérkísérletekben biztató eredményeket mutatott az újonnan kialakuló 1-es típusú cukorbetegség esetében. Az eredményeket a Molecular Therapy című tudományos folyóiratban publikálták.

Nem az inzulint pótolná, hanem a megmaradt sejteket védené

Az 1-es típusú cukorbetegség lényege, hogy az immunrendszer tévesen megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Mire a betegséget diagnosztizálják, ezeknek a sejteknek gyakran már jelentős része károsodik, ugyanakkor sok esetben még maradhat működő állomány.

A kutatók erre az időszakra fókuszáltak.

A vizsgálat során úgynevezett mezenchimális őssejteket (MSC-ket) alkalmaztak. Ezek olyan sejtek, amelyek természetes körülmények között is szerepet játszanak a szövetek regenerációjában és az immunrendszer működésének szabályozásában.

A kutatócsoport ezeket a sejteket tovább módosította egy alfa–1 antitripszin (AAT) nevű fehérjével. Ez a fehérje ismerten kapcsolatban áll a gyulladásos folyamatok szabályozásával.

Az így létrehozott sejtek kettős feladatot kaptak: egyrészt védeni próbálták a még működő inzulintermelő sejteket, másrészt az immunválaszt is kedvezőbb irányba terelni.

Az immunrendszer viselkedését próbálták átállítani

A kutatók azt figyelték meg, hogy a kezelés hatására növekedett azoknak az immunsejteknek a száma, amelyek segíthetnek mérsékelni a túlzott immunreakciót. Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak a sejteknek az aktivitása is, amelyek az 1-es típusú cukorbetegségben szerepet játszanak az inzulintermelő sejtek károsításában.

A kutatás egyik érdekes megfigyelése az volt, hogy a sejtek maguk viszonylag rövid ideig maradtak jelen a szervezetben, a kedvező immunológiai hatás viszont ennél tovább fennmaradt.

Ez arra utalhat, hogy a kezelés nem egyszerűen sejtpótlásként működhet, hanem átmeneti beavatkozással próbálja újrahangolni az immunrendszer működését.

Fontos: ez még nem kész kezelés

Bár az eredmények figyelemfelkeltők, a kutatás jelenleg még korai fázisban jár.

Az eddigi vizsgálatokat állatkísérletekben végezték el, ezért egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy ugyanez a hatás embereknél is elérhető lesz. A kutatócsoport jelenleg emberi klinikai vizsgálatokban értékeli a módszer biztonságosságát és hatékonyságát.

Az is lényeges, hogy a terápia nem a régóta fennálló 1-es típusú cukorbetegséget célozza, hanem elsősorban azokat az eseteket, amikor még maradt működő inzulintermelő kapacitás.

Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a jövő kezelései valószínűleg nem egyetlen megoldásra épülnek majd, hanem többféle módszer kombinációjára. Ez az új megközelítés azért keltett figyelmet, mert nem kívülről próbálja pótolni azt, amit a szervezet elveszített, hanem a még meglévő működést próbálja megőrizni.

Forrás: MH