Az elhízás az Alzheimer-kór súlyosbodásában is szerepet játszhat
Az elhízás veszélyeiről legtöbbször a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kapcsán esik szó, egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a túlsúly az Alzheimer-kór kialakulásában és súlyosbodásában is fontos szerepet játszhat.
Az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője a káros fehérjék lerakódása az agyban. A mostani eredmények szerint ezeknek a felhalmozódását elősegítheti egy olyan zsírmolekula-csoport, amely elhízás esetén nagyobb arányban van jelen a szervezetben. Ez arra utal, hogy a túlsúly nemcsak általános egészségügyi kockázat, hanem közvetlenül is befolyásolhatja az agy működését.
Milliókat érintő, lassan romló betegség
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, fokozatosan romló neurodegeneratív betegség, amely elsősorban a memóriát és a gondolkodási képességet érinti. A betegség előrehaladtával egyre nehezebbé válik az önálló életvitel, a súlyosabb stádiumban pedig a betegek már folyamatos felügyeletre szorulhatnak.
A folyamat során az agyban kóros fehérjelerakódások halmozódnak fel, amelyek idővel az idegsejtek pusztulásához vezetnek. A betegség gyakran ártalmatlannak tűnő feledékenységgel kezdődik, majd évek alatt súlyos szellemi hanyatlássá fejlődhet.
Világszerte több tízmillió embert érinthet, és előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen nő. Leggyakrabban 65 éves kor felett jelentkezik, de ritkább esetekben fiatalabbaknál is kialakulhat. A pontos kiváltó okok továbbra sem teljesen ismertek, ezért a kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az életmódbeli és anyagcsere-faktorokra is.
A túlsúly az agyban zajló folyamatokra is hathat
Az elhízás során bizonyos zsírmolekulák nagyobb mennyiségben termelődnek a szervezetben. Ezek később eljuthatnak az agyba, ahol rontják az idegsejtek közötti kommunikációt – írja a SciTechDaily.
A kutatás középpontjában az úgynevezett foszfatidil-etanol-aminok, röviden PE-k álltak. Ezek a zsírmolekulák a túlsúllyal élő embereknél nagyobb mennyiségben vannak jelen a testszövetekben, majd az agyba is eljuthatnak. Ott nemcsak az idegsejtek közötti jelátvitelt zavarhatják meg, hanem gyengíthetik az immunrendszer védekezőképességét is, és hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór egyik legfontosabb jellemzőjének számító amiloid fehérjék felhalmozódásához.
Stephen Wong agykutató, a kutatás vezetője szerint az eredmények új irányt nyithatnak a betegség megértésében és későbbi kezelésében. A szakember úgy véli, az Alzheimer-kór kockázatát nemcsak az általános anyagcsere-problémák növelhetik, hanem egy konkrét biológiai folyamat is összekapcsolhatja a zsírszöveteket és az agyat.
A kutatók azt figyelték meg, hogy amikor sikerült helyreállítani ezeknek a zsírmolekuláknak az egyensúlyát, javult az agyműködés és a kognitív teljesítmény az Alzheimer-kór modelljeiben. Bár az emberi kezelések kidolgozása még éveket vehet igénybe, az eredmények biztatóak lehetnek a jövőbeni terápiák szempontjából.
Az Alzheimer-kór egyre több embert érint világszerte, és a szakemberek arra számítanak, hogy az öregedő társadalmak miatt a betegek száma tovább emelkedik. A betegség lassan alakul ki, és mire a tünetek egyértelművé válnak, gyakran már előrehaladott állapotban van. Egyes panaszok azonban akár évekkel korábban is jelezhetik, hogy az agyban kedvezőtlen folyamatok indultak el.
Forrás: SciTechDaily
- Egyre népszerűbb a tapaszpumpa a diabétesszel élők körében
- Alacsony glikémiás indexű gyümölcsök, amelyek kímélhetik a vércukorszintet
- Diabétesz és édességek: tényleg mindent ki kell zárni az étrendből?
- Kék teával a magas koleszterin és a cukorbetegség ellen
- 5+1 tanács a grillszezonra
- Vércukorszint és életkor: nem ugyanaz az ideális érték mindenkinek
2026. június 3.
5+1 tanács a grillszezonra
2026. június 3.