Három tényező, amely jelentősen növelheti a demencia kockázatát

• Egészség
• 2026. augusztus 14.

A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás jelentősen növelheti a demencia kockázatát egy friss kutatás szerint.

Egy friss kutatás szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából jelent kockázatot, hanem az agy egészségére is komoly hatással lehet. A vizsgálat eredményei alapján azok, akiknél egyik tényező sem volt jelen, átlagosan közel 13 évvel tovább éltek demencia nélkül, mint azok, akik mindhárommal együtt éltek.

A tanulmányról az EverydayHealth.com számolt be, az eredményeket pedig a Neurology Open Access folyóirat közölte.

Több mint 12 ezer embert követtek évtizedeken át

A kutatásban több mint 12 ezer, ötvenes éveiben járó felnőtt vett részt, akik a vizsgálat kezdetén még nem szenvedtek demenciában. A kutatók azt rögzítették, hogy jelen van-e náluk a három fő kockázati tényező, majd átlagosan 26 éven keresztül követték egészségi állapotukat.

Ez idő alatt mintegy 3000 résztvevőnél alakult ki demencia, míg több mint ötezren úgy hunytak el, hogy a betegség nem jelentkezett náluk.

Az eredmények szerint azok, akiknél egyik vizsgált rizikófaktor sem volt jelen, átlagosan 30 demenciamentes életévre számíthattak. Akik viszont mindhárom kockázati tényezővel éltek, átlagosan 17 demenciamentes évet értek el.

Ez közel 13 év különbséget jelent.

Nem jelenti azt, hogy biztosan kialakul a betegség

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az összefüggés nem jelent biztos jövőt. Attól, hogy valakinél magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás áll fenn, még nem törvényszerű a demencia kialakulása.

Janet M. O’Mahony, a Mercy Medical Center belgyógyásza ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az életkor előrehaladtával természetesen nő a kockázat.

„Azoknál, akik elég hosszú ideig élnek, nagyobb eséllyel jelentkezhet demencia, mert a nyolcvanas éveikben járók körében gyakoribb, mint a hetveneseknél” – magyarázta. „Ugyanakkor az egészségesebb emberek kevésbé hajlamosak a demenciára, miközben nagyobb valószínűséggel élnek hosszú életet.”

A vizsgálat szerint nemek és egyes népességcsoportok között is megfigyelhetők különbségek, de az összkép minden esetben ugyanabba az irányba mutatott: a kevesebb kockázati tényező hosszabb demenciamentes élethez kapcsolódott.

Miért éppen ez a három tényező számít?

A kutatás egyik társszerzője, Josef Coresh szerint az agy rendkívül érzékeny a megfelelő vérellátásra.

„Az agy egy éreredetű szerv, amely a szív által pumpált vér mintegy 20 százalékát használja fel.”

A szakember szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás egyaránt károsíthatja az agyat ellátó apró ereket, ami hosszú távon hozzájárulhat a fehérállomány sérüléséhez, a csökkent vérkeringéshez vagy akár a csendes stroke-ok kialakulásához.

A sérült erek emellett kedvezhetnek az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjelerakódások kialakulásának is, bár ez csak egy része a betegség összetett folyamatának.

A genetika szerepe sem hagyható figyelmen kívül

A szakértők kiemelik, hogy a demencia kialakulása nem kizárólag életmódbeli kérdés.

Amalia Peterson, a Vanderbilt University Medical Center viselkedésneurológusa szerint a genetikai adottságok és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.

„Az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák többsége a genetika és a környezet együttes hatásának eredménye.”

A mostani kutatás elsősorban arra mutat rá, hogy az életmóddal összefüggő tényezőkön sok esetben lehet változtatni, még akkor is, ha a genetikai hajlamot nem tudjuk befolyásolni.

Fontos eredmények, de vannak korlátai is a kutatásnak

A tanulmány egyik legnagyobb erőssége a résztvevők magas száma és a több mint két évtizedes utánkövetés.

Ugyanakkor a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a kockázati tényezőket csak a vizsgálat kezdetén rögzítették, későbbi változásukat már nem követték nyomon. Emellett a demencia diagnózisa sem minden résztvevőnél azonos módon történt.

Mivel megfigyeléses kutatásról van szó, nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot kimondani a három tényező és a demencia között.

Mit tehetünk a kockázat csökkentéséért?

A szakemberek szerint az egyik legfontosabb feladat a vérnyomás megfelelő kezelése, a cukorbetegség megelőzése vagy gondozása, valamint a dohányzás elhagyása.

Emellett Josef Coresh az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a megfelelő alvást, a testsúly rendezését és a koleszterinszint kontrollját is fontosnak tartja.

Amalia Peterson szerint érdemes rendszeresen részt venni az orvosi szűrővizsgálatokon is.

„Ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak is. Azt tanácsolom a pácienseimnek, hogy rendszeresen konzultáljanak háziorvosukkal, tartsák kontroll alatt a vérnyomásukat és a koleszterinszintjüket, figyeljenek a cukorbetegség jeleire, szükség esetén kezeljék azt, és ne dohányozzanak.”

A kutatás tehát nem azt állítja, hogy a demencia teljes mértékben megelőzhető, ugyanakkor arra utal, hogy az egészségesebb életmód jelentősen hozzájárulhat az agy egészségének hosszabb megőrzéséhez.

Forrás: hazipatika.com