Sokan félreértik az inzulinrezisztenciát – ezt érdemes tudni róla

Megosztás:

Sokan azonosnak gondolják az inzulinrezisztenciát és a prediabéteszt, pedig fontos eltérések vannak közöttük.

Az inzulinrezisztencia (IR) és a prediabétesz gyakran együtt kerül szóba, ezért sokan úgy gondolják, hogy ugyanazt jelentik. Valójában két különböző, de egymással szorosan összefüggő állapotról van szó, amelyek felismerése kulcsfontosságú lehet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.

Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász és szöveti cukor monitorozás specialista szerint fontos tisztázni a két fogalom közötti különbséget, mert a megfelelő diagnózis határozza meg a kezelés irányát is.

Nem ugyanaz az inzulinrezisztencia és a prediabétesz

Inzulinrezisztencia esetén a sejtek kevésbé érzékenyen reagálnak az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy egyre több hormont termel azért, hogy a vércukorszint még normális maradjon.

Prediabéteszről akkor beszélünk, amikor a hasnyálmirigy már nem képes ezt a fokozott terhelést ellensúlyozni, így a vércukorszint emelkedni kezd, de még nem éri el a cukorbetegségre jellemző értékeket.

A folyamat jellemzően úgy néz ki, hogy amikor kialakul az inzulinrezisztencia, a szervezet fokozott inzulintermeléssel próbál kompenzálni. Idővel azonban a hasnyálmirigy kimerülhet, a vércukorszint emelkedni kezd, ezáltal létrejön a prediabétesz. Kezelés nélkül pedig az esetek egy részében 2-es típusú cukorbetegség fejlődhet ki” – magyarázza Para doktornő.

Fontos azonban, hogy a két állapot nem ugyanaz. Lehet valakinek inzulinrezisztenciája normális vércukorszint mellett, ha a hasnyálmirigy még megfelelően kompenzál. Előfordulhat továbbá, hogy prediabétesz is kimutatható jelentős inzulinrezisztencia nélkül, bár ez ritkább. Akkor fordulhat elő, ha az inzulintermelés egyéb okból csökkent.

A tünetek sokszor hasonlítanak

Mindkét állapot hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet, ezért nem ritka, hogy csak egy rutin laborvizsgálat során derül ki az eltérés.

Inzulinrezisztenciára utalhat például a fokozott éhségérzet, különösen a szénhidrátban gazdag ételek utáni sóvárgás, az étkezések utáni fáradtság, a nehezebb fogyás, a hasi hízás, az ingadozó energiaszint vagy a koncentrációs nehézség. Előfordulhat remegés, izzadás hosszabb étkezési szünet után, nőknél pedig menstruációs zavarok, illetve PMOS is társulhat hozzá. Egyes esetekben a nyakon vagy a hónaljban sötétebb, bársonyos tapintatú bőrelváltozások is megjelenhetnek.

Prediabétesz esetén gyakrabban jelentkezhet fáradékonyság, erős szomjúság, gyakoribb vizelés, homályos látás, lassabban gyógyuló sebek, illetve visszatérő bőr- vagy gombás fertőzések.

Laborvizsgálat nélkül nehéz biztos diagnózist felállítani

A két állapot elkülönítéséhez különböző vizsgálatokra van szükség.

Az inzulinrezisztencia kimutatására vércukorterhelés inzulinszintméréssel, valamint HOMA-index meghatározása szolgál. A prediabéteszt ezzel szemben éhomi vércukorszint, illetve HbA1c-vizsgálat alapján állapítják meg.

Mivel a panaszok gyakran enyhék vagy egyáltalán nem jelentkeznek, a laborvizsgálatoknak kiemelt szerepük van a korai felismerésben.

Mikor érdemes kivizsgálást kérni?

A szakember szerint már panaszmentesen is érdemes szűrővizsgálaton részt venni, ha valaki túlsúllyal él, keveset mozog, magas a vérnyomása, kórosak a vérzsírértékei, vagy a családjában előfordult 2-es típusú cukorbetegség.

A korai felismerés azért fontos, mert mind az inzulinrezisztencia, mind a prediabétesz jól befolyásolható életmódváltással, és sok esetben késleltethető vagy akár megelőzhető a cukorbetegség kialakulása.

Fontos tudni, hogy az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapot. A cél a sejtek inzulinérzékenységének helyreállítása, hogy hatékonyabban használják fel a glükózt, és normalizálódjon a vércukorszint. Ez elsősorban életmódváltással érhető el, de szakorvos bevonása is javasolt” – mondja dr. Para Györgyi.

A szakember hozzáteszi, hogy a prediabétesz kezelésének célja is ugyanez. Bár egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, a legfontosabb lépést továbbra is a tudatos életmódváltás jelenti, amelyben diabetológus, dietetikus és mozgásterapeuta is segítséget nyújthat.

Forrás: hazipatika.com

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük