Nem mindegy, hogy az étkezés során mikor fogyasztjuk a szénhidrátokat
- Gasztro
- 2025. május 19.
Hogyan csökkenti az étkezési sorrend a vércukorszintet 2-es típusú cukorbetegeknél? Rostok előre, szénhidrátok utána – egy kutatás eredményei.
Kutatások azt mutatják, hogy a szénhidrát mennyisége és típusa mellett az étkezés közbeni szénhidrátfogyasztás időzítése is számottevően befolyásolja az étkezés utáni glükózszint alakulását. Akut keresztezett vizsgálatokban a rostos zöldségek és fehérjék fogyasztása 10 perccel a szénhidrátbevitel előtt jelentősen csökkenti az étkezés utáni vércukor-emelkedés mértékét és a glikémiás variabilitást, szemben a szénhidrátot előbb fogyasztó 2-es típusú cukorbetegeknél.
Összesen 20, metforminnal kezelt 2-es típusú cukorbeteg (8 férfi, 12 nő) vett részt a keresztezett vizsgálatban. Átlagos életkoruk 59,2 év, testtömegindexük (BMI) 34,5 kg/m², HbA1c szintjük 7,2%, diabétesztartamuk 4,5 év volt. A résztvevőket véletlenszerűen, testre szabott kalóriatartalmú, standardizált ételek fogyasztására osztották be, és vagy először fogyasztották el a szénhidrátot és utána a sok növényi rostot tartalmazó fogást, vagy fordítva – mindezt hat napon keresztül. A második menetben a sorrendet felcserélték. Az ételeket egy speciális klinikai anyagcsere kutatóintézetben készítették, az ételek energiatartalmát egy tápanyagelemző és menütervező szoftverrel számították ki. A vizsgálat menüjének két kalóriaszintje volt: 2100 vagy 2600 kcal/nap.
Minden beavatkozási időszak első öt napját a betegek az otthonukban töltötték; a hatodik napon kórházban, ellenőrzött körülmények között voltak. Az étkezések átlagos makrotápanyag-eloszlása 20–25% fehérje, 30–35% zsír, 45–50% szénhidrát és 25–30 g rost volt.
A tanulmányban kimutatták, hogy az egyes ételösszetevők sorrendje jelentősen befolyásolja a rövid távú glikémiás kontrollt, vagyis az étkezések utáni vércukorszinteket 2-es típusú cukorbetegeknél akkor is, ha az egyes fogások között nem tartanak szünetet. A vizsgálat korlátai közé tartozik a minta mérete (csupán 20 beteget vizsgáltak), az inzulinnal kezelt betegekre vonatkozó nem egyértelmű általánosíthatóság, valamint az, hogy otthoni körülmények között képtelenség biztosítani a vizsgálati protokoll pontos betartását. Jóllehet a résztvevők személyre szabott kalóriatartalmú étrendet kaptak, súlyuk átlagosan 1,97 kg-mal csökkent a 12 nap alatt.
Az eredmények azt igazolják, hogy az ételek sorrendjének a változtatása hasznos stratégia lehet a 2-es típusú cukorbetegek életkilátásainak javítására. Ez azért is megfontolandó, mert a tapasztalatok szerint a betegek inkább hajlanak arra, hogy az elfogyasztott ételek sorrendjét megváltoztassák, mint hogy az összmennyiséget csökkentsék vagy a makrotápanyagok összetételét módosítsák, ami hosszú távon is fenntartható.
Forrás: diabforum.hu
- Miért fontos reggelizni?
- A nyak vastagsága erről a két betegségről árulkodhat
- A cukorbetegség szemészeti szövődményei
- Őszi immunerősítés
- Inzulinkezelés mellett sem mindegy, mikor és mit eszünk: erre kell figyelni a cukorbetegek étrendjében
- Miért november 14. a diabétesz világnapja, és miről szól az idei kampány?
2026. november 16.
A cukorbetegség szemészeti szövődményei
2026. november 16.
A nyak vastagsága erről a két betegségről árulkodhat
2026. november 14.
Mikor válik az inzulinrezisztencia cukorbetegséggé?
2026. november 13.
Riasztó változás: fiatalabb korban jelentkezik a 2-es típusú cukorbetegség
2026. november 13.